Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cyclamen hederifolium. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cyclamen hederifolium. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 20., csütörtök

Az afrikai, a borostyánlevelű, a csodálatos és a szeplőtlen

Nagyon lehűlt az idő, természetesen megint egyik napról a másikra, igazi szomorú és hideg őszi hangulat uralkodik most odakint.
A ciklámenek nem bánják. A tavaly beültetett láda most gyönyörű a sok virágtól, és egyre csak jönnek, mint a törökök Eger alá, dugják elő görbe szárukat az újabb bimbók. Na, ezeknek azért jobban örülünk.

A képeket nagyrészt az elmúlt napokban készítettem, amikor egy kis napsütés is segített.


Első látásra úgy tűnik, mintha mind nagyjából egyformák lennének. A virágok mérete valóban hasonló, körülbelül 2-2,5 cm körüli.

Szó ami szó, a hederifolium és africanum virága annyira egyforma, hogy én nem tudom őket megkülönböztetni.

CYCLAMEN AFRICANUM

CYCLAMEN HEDERIFOLIUM
(nem az ő levele látszik!)
A nevüket abból tudom, hogy melyik gumót hová ültettem. Mert a virág alapján én pont fordítva gondolnám. Az eddig látott növényeken azt véltem megfigyelni, hogy az africanum szirmai hosszabbak, karcsúbbak, mint a hederifolium-éi, de itt fordítva van. A "fülecskék" a szirmok tövénél mindkét fajra jellemzőek. Ezen kívül könyv szerint az africanum portokjai sárgák, a hederifolium-éi viszont vörösesek. De ezt nem tudom ellenőrizni, mert elbújnak a virágban, és sajnálom szétboncolni.
A növekedési forma stimmel, mert az africanum virágai egy csomóban nőnek, a hederifolium virágainak szárai viszont szanaszét kúsznak a föld alatt mielőtt előbújnának, így a virágok mindenütt megjelennek, csak ott nem, ahol a gumó van.
Ugyanígy van ez a fehérnél is. 

A CYCLAMEN HEDERIFOLIUM FORMA ALBIFLORUM SZIRMAINAK TÖVÉNÉL EGYÁLTALÁN NINCS VÖRÖS MINTÁZAT.
Az africanum-nak már 1-2 levele is előbújt, a hederifolium egyelőre "csak" virágzik. És mellette tündököl a csodálatos csapat (Cyclamen mirabile):

CYCLAMEN MIRABILE
Több, általam magról nevelt gumót is ültettem, nem tudom, most hány virágzik, de elég népes a társaság.
Egy kép alulnézetből:

CYCLAMEN MIRABILE 'TILEBARN NICHOLAS'
Ez egyébként egy 'Tilebarn Nicholas' nevű fajta (szelekció). A Cyclamen mirabile szirmainak széle fűrészes, a virágok kisebbek és a szirmok jóval keskenyebbek, mint az előző két fajnál. Fülecskék nincsenek, és a vörös mintázat is más, nem olyan V alakú, de jellegzetes.

CYCLAMEN MIRABILE 'TILEBARN NICHOLAS'

Néha aztán így is tudnak táncolni a sziromlevelek, de ez minden fajnál előfordul:


Ez a fűrészes szirom kevés fajra jellemző, például még a Cyclamen intaminatum-ra, amely a második legkisebb termetű ciklámen (legkisebb a parviflorum).
Az intaminatum azt jelenti, hogy tiszta, szeplőtlen, mocsoktalan. Ő egyelőre külön cserépben van, mert későbben kaptam termesztő növénybarátomtól. Idén egy virágot hozott. Összehasonlítás végett odatettem egy hederifolium virág mellé, amely maga is mindössze olyan 1,5 cm hosszú. Vonalzóval vagy egyéb "műtárggyal" nem akartam elcsúfítani a képet.

CYCLAMEN INTAMINATUM ÉS HEDERIFOLIUM VIRÁG
Jól látszik, hogy mennyivel filigránabb, még a szára is sokkal vékonyabb, mint a hederifoliumé. A képen nem látszik a szárak töve, de egy vonalban van, tehát ennyivel alacsonyabb is társánál. Színe általában fehér vagy halvány rózsaszín, vörös mintázat nélkül, és jellemző rá a szürke csíkozás. Fehér virágoknál a szirmok töve gyakran sárgászöld árnyalatú, mint itt is. Anatóliában honos a faj. Megjegyzem, a törököknek igen sok szép ciklámenjük van. Ha már olyan sokáig laktak nálunk, igazán hozhattak volna néhányat emlékbe. Vagy lehet, hogy hoztak, csak a teleinket nem élték túl a növények? Érdekes kérdés.
Télen hűvös, de világos helyen kell őket tartani. Az a szabály, hogy minél sötétebb van, annál alacsonyabb legyen a hőmérséklet, de lehetőleg 0° fölött. De ha túl kevés a fény, akkor nagyon megnyúlnak a levélnyelek és virágszárak, és ezért szétdőlnek, ami nem szép. Általában azt írják, hogy tűző napra ne tegyük, de én úgy vettem észre, hogy télen napos ablakpárkányon sem lesz semmi bajuk. Természetesen legjobb lenne a föntről jövő fény.

A fenti növények, akárcsak az összes többi "vad" ciklámenünk, magról lett nevelve. Csírázás után 2-3 év múlva virágoznak, vannak köztük ősziek, tavasziak, és olyanok is, amelyek a tél folyamán is nyílnak, mert vagy nagyon sokáig folytatják az őszit, vagy nagyon korán kezdik a virítást. És egy ilyen szomorkás napon szívet derítô látványt nyújtanak, különösen nagy tömegben. 
Nem tudok címeket adni, hogy honnan lehet magot venni. Én különböző egyesületi magcserékből szereztem be, illetve a növények nagy részét magoncként vettem vagy kaptam Megyeri Istvántól.


2010. szeptember 6., hétfő

Magoncok átültetése-2

Ez tulajdonképpen már néhány hete történt (egész pontosan augusztus 10-én), de most még aktuális, most is el lehetne végezni.

Lewisia rediviva (feltámadásnövény)

Ez egy roppant érdekes kis növény, és fôleg a története roppant érdekes. De majd akkor szeretnék róla részletesen írni, ha a most átültetett magoncaim végre virágozni fognak. A magokat Angliából kaptam postán, egy SRGC tagtól és 2008. április 13-án vetettem. Kb. 9,5 hónap múlva, 2009-ben csírázott ki 5 mag. Azóta most ültetem át elôször. A lombhullató Lewisiák közé tartozik, és azt olvastam, hogy a nyugalmi idôszak végén kell átültetni, ami a nyár vége. A magoncok úgy néztek ki, mint valami miniatûr sárgarépák. A képen látható karógyökerek hozzávetôleg 4-5 centi hosszúak voltak:


Készítettem nekik egy közeget, amely Florimo savanyú föld, perlit és durva sóder egynlô arányú keverékébôl állt, egy pici csontliszttel "megsózva" (ezt tényleg olyan arányban szoktam használni, mint a sót a fôztjeimbe). Tudni kell, hogy a Lewisiák a meszet nem szeretik. Átültetés után nem öntöztem be. Nyugalmi állapotban a növény nagyon érzékeny a csapadékra, csak amikor hajtani kezd, akkor merem megöntözni. Vagyis most, 3 héttel az átültetés után:


Csak a méret kedvéért: ez egy 6x6-os cserép. A kavics, amivel takartam, gránit, ha minden igaz. Kertészetben vettem, de persze hogy nem tudták, hogy mi az, azon kívül, hogy "díszkavics" (Magyarországon vagyunk!). Egy nálam hozzáértôbb Csapody körös erôsítette meg a feltevésemet, hogy gránit, ami ugye savas kémhatású vulkáni kôzet. Én nagyon reménykedem, hogy jövô tavasszal már virágozni fognak ezek a növények. Akkor majd írok róluk egy részletesebb bemutatót is.
Egyébként teljesen télállók, tavaly is kint teleltek, szárazon tartva. A lombjuk ugyan elég csúnyán nézett ki tél végén, de tavasszal gyönyörûen helyrejött.

Cyclamen hederifolium (borostyánlevelû ciklámen)

Ezeknek a magját nem én vetettem, hanem tavasszal kaptam a magoncokat szintén a Csapody körben. Aztán a nyár folyamán szépen visszahúzódtak a növények, és most, éppen elkapva a hajtásmegindulás pillanatát, sikerült átültetni. A gumók egyébként elég picik voltak, kb. 3-5 mm átmérôjúek, ha ezt tudom, lehet, hogy nem is ültettem volna most át. De szeretek bekukkantani néha ezeknek a növényeknek a föld alatti életébe is :)


És 3 héttel késôbb megjelentek az új levelek:



EGYÉB CIKLÁMENEK
Ezeket is magoncként kaptam tavasszal, és most tulajdonképpen nem is ültettem át, csak meglestem a titkukat.

Cyclamen cyprium



Cyclamen libanoticum



Cyclamen pseudibericum


Ez már hajt!!! Adtam neki vizet alulról.
Mindhárom gumó 6x6-os cserépben van.