Rózsa-ráadás

ROSA CORAL DAWN (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Régebbi angol kertészeti újságokat lapozgatván (RHS: The Garden) tegnap este, ráakadtam egy cikkre a kúszórózsákról. Valószínűleg olvashattam már régebben is, csak akkortájt még nem érdekelt annyira a téma, így aztán el is felejtettem sikeresen.

Előszöris, végre úgy tűnik, megértettem, hogy mi a különbség a climber és a rambler között. Magyarul ugye megkülönböztetnek kúszót és futót, de eléggé kutyulják ezt a kettőt, legalábbis amennyire én látom. Az angolban azonban elég jól el szokás különíteni, csak éppen eddig nem volt számomra világos, hogy melyik a melyik. Hivatkoznak egy Hugh Johnson: The Principles of Gardening című könyvre, ahol szerintük a legjobb meghatározás található erről a két fogalomról. Megpróbálom itt a saját fordításomat leírni.

Climber: vastag, merev, és viszonylag kevés hajtást hoz tőből, eleinte bokros növekedést mutat (!!!)

Rambler: vékonyabb, hajlékonyabb, és nagyobb számú hajtást hoz tőből.

Nna. Azt hiszem tehát, hogy van egy climberem (a Swan Lake) és egy Ramblerem (a Coral Dawn)... vagy? 

Egyébként a cikk több fajtát is bemutat. A Swan Lake nincs közöttük, de a Coral Dawn igen. És azok közé sorolja, amelyek nagyon jól virágoznak a fagyokig, ámde a virágszárak kissé csüngenek, ezért jobb pergolára futtatni, ahol nem árt, ha lefele nézegetnek a virágok. Hát... nekem pedig rácson lesz, azért nem mondom, hogy falon, mert nem fal mellett van a rács, hanem a lépcső mellett, de azért az mégiscsak falnak számít. És ahogy már az előző bejegyzésemben is írtam, észrevettem magam is, hogy a virágok éppenséggel nem az eget nézik.

Ugyanez a probléma azzal a fajtával is, amit nemrég vettünk kertészeti árudában.

ROSA PARAMOUNT (POULSEN)

Megtetszett nagyon a színe ugyanis, és szerettünk volna egy bokorrózsát. De úgy tűnik, jellemző rá, hogy a kinyílt virágot a szára nem bírja egyenesen tartani, ezért, amint a fenti képen is látható, némileg bókol. Ez éppen nem válik előnyére, szerintem, de lehet, hogy én vagyok túl igényes. Enyhe illata van, és állítólag folymatosan virágzik. Majd meglátjuk, de ahhoz persze még nőnie kell egy kicsit. Egyébként a fenti név volt ráírva, de aztán kiderítettem, hogy a Poulsennél ez a Paramount egy fajtacsoport valójában. Azon belül ez talán a Fabulous, a színe alapján. Minden esetre nem egy drága fajta, de kezdőnek megfelel :)

Hát ennyit még a rózsáinkról, és senki ne gondolja, hogy panaszkodni akartam! De talán egy tanulság ez is, hogy ha zavar a bókoló virág, akkor ne vegyél olyan rózsát. Már az árudában is feltűnt ez a dolog, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, hát ezután fogok, mert különben így járok:

Mindig nagyon tudok örülni, ha végre sikerül valamit tisztáznom magamban, és ha egy-két olvasóm is örül, akkor már megérte.

Rózsás volt az élet egy fél napig

Tulajdonképpen nem értem, hogy miért szorítkoztam mindig csak a magunk portájára, hiszen mi is járunk erre-arra, látunk más kerteket és növényeket, amelyekről be lehetne számolni. Mostantól így lesz.

A HÁTTÉRBEN ZÓLYOM (MOST UGYEBÁR ZVOLEN) SZÉPSÉGES PANELJEI

Június 8-án beneveztünk egy autóbuszos kirándulásra a Magyar Rózsatársasággal. Talán nem meglepő, hogy rózsákat nézni. Bár mást is ígért az út (pontosabban a szervezők), de azt sajnos elmosta az eső. Ez ugyanis az a nap volt, amikor Budapesten is leszakadt az ég, mintha nem lakott volna még jól vízzel öreg Dunánk.

A Zólyomi Egyetemi Arborétum (Arboretum Borova hora) rózsagyűjteményét 1965-ben hozták létre, és ugyanekkor telepítették ide a fák nagy részét is. A gyűjtemény nagyrészt Rudolf Geschwind rózsáiból áll, mondja az ismertető, de én láttam azért mást is, például Győry Szilveszter egy-két fajtáját. Ő személyesen is eljött, igen szeret beszélni, ha van aki hallgassa.

Egy szó mint száz, hozzávetőleg 800 rózsafajta látható az arborétumban, és ebből 111 minirózsa! Ezt azért említem, mert én is próbálkozom velük folyamatosan, persze csak a virágüzletekben kapható – nem túl jó minőségű – névtelenekkel, de eddig nem sok sikerről számolhatok be.

A rózsagyűjteményt még az égszakadás előtt sikerült bejárni, és most mutatok néhány képet. Sajnos a gépemen egy korábbi ISO állítás maradt valahogy sunyi módon, és ez meglátszik a minőségen. De itt kis méretben talán élvezhető lesz.

Először a törpék és talajtakarók, igen szépeket is láttam közöttük, de nevet nem mindegyikhez írtam.

ATLANTA (középen)

CUPIDO

SEDMOKRÉSKA
EZ PÉLDÁUL EGY GYŐRY-FÉLE RÓZSA. ÉN PIMPÓNAK NÉZTEM VOLNA, TETSZIK A SZÉP KIS GÖMBÖS BOKRA.
HÚHA, EZ RÍMELT!

AZ EGYIK TÖRPÖS ÁGY

EGY MÁSIK TÖRPÖS ÁGY

NÉVTELEN, DE SZÉP

A nagyobb (parkrózsák?) ágyását teraszosan alakították ki:

A TÁJ NEM MINDENHOL OLYAN, MINT AZ ELSŐ KÉPEN

A KÖRNYEZŐ FÁS NÖVÉNYZET IS SEGÍT.
ITT MÁR LÁTSZIK, HOGY GYÜLEKEZNEK A FELHŐK.

AZ ÁGYÁSOK VÉGÉN LEVENDULA, DE HÁT AZ ÁGYÁSOK NAGYON HOSSZÚAK, ÚGYHOGY EZ INKÁBB CSAK DÍSZ.
ITT AZ IS LÁTSZIK, HOGY VÉGIG CSÖPÖGTETŐ ÖNTÖZÉST ALAKLMAZNAK EZEKBEN AZ ÁGYÁSOKBAN.

ENNEK EGYÁLTALÁN NEM VOLT NEVE, SAJNOS. TERMETES BOKOR

Egy kis nosztalgia...

MIREILLE MATTHIEU

... és néhány bokorrózsa. Szó ami szó, a badeniekkel nem vetekszenek, de azért nem csúnyák.

Voltak aztán még kúszók is, rácsokra futtatva, de ezek engem nem ihlettek fotózásra, talán leginkább a háttérben lévő város nem túl vonzó látványa miatt.

Végül pedig néhány hangulatkép az arborétum többi részéből, amennyire az időnkből tellett.

A Zólyomi Arborétum másik büszkesége a rododendron állomány. 

A nyitva tartás is ehhez a két témához igazodik: március 15-től október 31-ig CSAK hétköznapokon (hétfő-péntek) reggel 7-től délután 3-ig tart nyitva, de van egy hét májusban, a rododenfronok hete, és egy hét júniusban, a rózsák hete, amikor minden nap 9-től 18 óráig látogatható közönséges halandók számára is. Hogy ezek pontosan melyik hetek, ezt, úgy tűnik, a kedves látogatónak kell kinyomozni.

Mi a rododendron virágzásnak már csak a legvégét csíptük el, azt is a készülődő viharfelhők árnyékában.