Nem szeretem a nyár végét, az egyre rövidülô nappalokat.
Tegnap délután összegyûjtöttem egy "csokorra" valót abból, ami még ilyenkor is virít kis kertünkben.
Ha végignézek egyik oldalról az erkély korláton, egy nagy zöld kavalkád látszik csak,
de azért akad még néhány színes virág is.
A kék dalmát harandvirág (Campanula portenschlagiana) még szépen virágzik és a Habranthus-szal egész jól néznek ki egymás szomszédságában:
Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) is virít még, két helyen is, ha nem is olyan dúsan, mint néhány hete. Ez itt a tegnap mutatott hársfa árnyékában él külön cserépben. Már azon is gondolkodtam, hogy be kéne ültetni a hárs edényébe.
A selymes boroszlán (Daphne collina) is igen hálás, a tavaszi virágpompa után egész nyáron folyamatosan illatozott rajta egy-két csokrocska, és a bokra is szépen fejlôdött. Lehet, hogy hamarabb kinövi az edényét, mint gondoltam...
A díszcsalánok, amelyeket dugványként kaptam tavasszal a
Csapody körben, a levelükkel díszítenek.
És persze az egynyáriak, bár nem mindegyik váltotta be a hozzá fûzött reményeimet. Itt most csak az ausztrálszázszorszépet (Brachycome) mutatom, met ô illik ebbe a társaságba apró virágaival. Tulajdonképpen évelô növény, de nem bírja a fagyot. Fagymentes helyen viszont akár át is lehet teleltetni. Én még "rendes" sziklakertbe is beültetném, annak ellenére, hogy a keretészeti egyetemen óva intenek az "egynyáriak" sziklakertbe való ültetésétôl, merthogy nem illik oda. Nem látom be, hogy egy ilyen kis virágú, filigrán levelû növény miért ne illene, hiszen a habitusa is (jó esetben) kompakt, párnás jellegû. Itt nálunk, mivel csak délelôtt kap napot 3-4 órán át, kissé megnyúlt, de azért még így is szép. Külön cserépben tartom, a képen a Primulatál látszik mögötte.
A MINISZIKLAKERTEK
A tavasszal készített Palástál most így néz ki:
Sokat nem fejlôdtek a nyár folyamán a növények, de ez nem rendkívüli, az a fô, hogy életben vannak és egészségesnek látszanak, kivéve a Leucanthemopsis alpina-t, amely elpusztult. Ha minden jól megy, jövôre fognak szépen beindulni, úgy, mint társaik az Ortlertálban:
Ezt a tavaly ilyenkor készítettem, és igen szépen fejlôdik. Remélem virágpompa is lesz tavasszal.
Ez egy kisebb átmérôjû, de mélyebb edény, ebben is jól érzik magukat a növények. Az elôtérben lévô Saxifraga 'Leonardo da Vinci' kôtörôfûhöz nagy reményeket fûzök jövô tavaszra, mert eddig még nem virágzott.
És még néhány fejlemény:
A fehér dalmát harangvirág (Campanula portenschlagiana) dugványok fejlôdnek a szûrt napfényben:
A Campanula raddeana viszont nem hozott magot, akárhogy nézem, ez csak szemét:
Draba parnassica
A cserépbe tûzdelt példány nálam elpusztult (nem tudom, mi van azokkal, amelyeket elajándékoztam), viszont az, amelyiket egy "sziklahasadékba" ültettem ugyanakkor, gyönyörû párnát fejlesztett a nyár folyamán:
