Az üzletekben kapható, és
ilyenkor (vagy még korábban)
virágzó hagymás növények hagymái igen komoly hőkezelésen esnek át ahhoz, hogy a tél folyamán további kisebb praktikák segítségével kivirágozzanak. Van a Mezőgazda Kiadónak olyan
könyve, ahol részletesen le van írva több hagymás fajra a hőkezelés pontos technológiája: mikor, hány hétig milyen hőmérsékleten kell a hagymákat tárolni. Az sem mindegy, hogy milyen fajról vagy fajtáról van szó, van, amely kifejezetten alkalmas a korai hajtatásra, és van, amelyik egyáltalán nem. A hőkezelés tulajdonképpen a természet utánzása, csak felgyorsított ütemben, ezért fontos a hőmérsékletek és időtartamok pontos betartása.
Ahhoz, hogy megértsük a hőkezelés lényegét, ismerni kell a hagymás növények éves életciklusát.
A nagy Természetben (és persze a kertben is) ez történik röviden:
A mérsékelt égövi, tavasszal virágzó hagymások virágzás és magérlelés után lassan visszahúzódnak, leveleik és gyökereik is leszáradnak, így védekezik a növény a nyári meleg és szárazság, vagy a fényszegény időszak (lásd a lomboserdők alján élő hagymásokat-gumósokat) ellen. De a virágzás alatt és után még egy nagyon
fontos folyamat zajlik: a
tápanyag felhalmozása a következő évre, vagyis az új hagyma vagy hagymagumó kifejlesztése. Enélkül nincs virágzás, és ehhez mindenképpen szükségesek a fotoszintetizáló levelek. Ezért nem ajánlatos a hagymás virágot levelestől szedni a vázába, vagy a fűnyíróval végigmenni rajta mielőtt teljesen lesárgulna, "minek az már, úgyis csúnya" jelszóval. A levelekbôl a szénhidrátok és egyéb komplex tápanyagok levándorolnak a hagymába.
Nyáron a hagyma a talajban pihen, de közben azért fejlődik benne a következő évi virágkezdemény, és ehhez hozzájárul a talaj adott hőmérséklete is. Pontosan tudják már, hogy az egyes virágrészek milyen sorrendben és milyen hőmérsékleten differenciálódnak. De nagyjából 20°C körül van ennek a folyamatnak az optimális hômérséklete. Amikor jön az
ősz és drasztikusabban csökken a talaj hőmérséklete és több csapadék esik, a hagyma újra
begyökeresedik, sőt, a rügy is megmozdul, csak még nem bújik elő a földből. Ennek a gyökeresedési folyamatnak az
optimális hőmérséklete 9°C. De ennek végeztével a növény még nem virágzik ki, bármit is varázsolunk vele. Ahhoz ugyanis, hogy a nyáron kifejlődött virágkezdeményből bimbó legyen, amely felhúzódik a hagyma fölső részébe, és innentől kezdve már megfelelô körülmények között ki tud nyílni, ahhoz még
szükséges egy hideg periódus (5°C) meghatározott ideig. Hogy mekkora ez az idő, azt megint csak faja, fajtája válogatja.
És ez a hőkezelés lényege. Kb. 30 évvel ezelőtt már rájöttek, hogy ezt az őszi-téli hideghatást száraz, megfelelő hőmérsékleten való tárolással is biztosítani lehet, és ha ezt a hagyma megkapta, akkor utána már nagyon rövid idő alatt kivirágoztatható melegebb helyen. Pontosan meghatározták, hogy melyik fajnak/fajtának minimálisan mennyi ideig van szüksége 9°C-ra, majd 5°C-ra, és ezt a kezelést akkor kell kezdeni, amikor a virágkezdemény a hagymában már "készen van", vagyis az összes virágrész kialakult. Ezt állítólag nagyítóval, félbe vágott és színezett hagymán látni lehet. Az ún. "5 fokos hagymák" már teljesen készen állnak a virágzásra. Ha még nem akarják hajtatni, akkor 2°C-on kell tovább tárolni, hogy nyugalomban maradjanak. Így lesznek belôlük "2 fokos hagymák". Természetes, hogy az "5 fokos" hagymák drágábbak, mint a "9 fokosak", és a "2 fokosak" a legdrágábbak, mert a tárolás pénzbe kerül, és a hőmérsékletet ez alatt az idô alatt minél stabilabban tartják, annál biztosabb a siker és a kiszámíthatóság.
A fentieket én a Budapesti Corvinus Egyetem kertészmérnök karán tanultam, hogy egy gyakorlati termesztő mit mesélne a hőkezelésrôl és hajtatásról, nem tudom. A saját tapasztalataim még csak ezután következnek.
Én próbáltam már nem hőkezelt nárcisz hagymákat meghajtatni karácsonyra, illetve januárra – nem sikerült. Ősszel elültettem cserépbe, kint tartottam december elejéig, akkor bevittem lakásba, még le is takartam, hogy a virágszár ki tudjon nőni a levelek közül. Csakhogy nem lett virágszár! A meleg hatására ugyan kikínlódott magából a hagyma leveleket, nagyon lassan, addigra már majdnem tavasz lett, a virág pedig cscsemőként meghalt a hagymában.
Nem hőkezelt hagymák virágzását is lehet azért siettetni, ha ősszel elültetjük cserépbe, kint teleltetjük, nagyon vigyázva arra, hogy ősszel kapjon elég vizet a begyökeresedéshez, de télen már ne legyen vizes a talaja, mert akkor szétfagy – na, ez nem könnyű, de meg lehet csinálni. És január végén-februárban bevisszük, először hűvösebb, majd egyre melegebb szobába és szép lassan kihajt és kivirágzik, jóval a kertiek előtt. Természetesen ekkor már öntözni kell!
Egyszer áprilisban vettünk Hollandiában, piacon, nagyon olcsón, olyan fekete tulipán hagymákat, amelyekrôl azt állították, hogy ha AKKOR elültetem, ki fognak virágozni még azon a tavaszon. Semmi nem lett belôlük, sôt, a késôbbi evekben sem. De ez régen volt, akkor még nagyon kezdô voltam, azt se tudtam,
hogyan kell kinézni egy virágzásra kész hagymának :)
Előszöris: 1 hagyma legyen a száraz hagymapikkelyek alatt!
Kerti (nem botanikai) tulipánnál legalább 10 cm legyen a kerülete (ha a hüvelyk- és mutató ujjamból egy kört formálok, és ezen a hagyma nem, vagy csak nehezen fér át, akkor jó). Nem árt, ha apró gyökérkezdemények is vannak az alján, a csúcsán pedig egy kis duzzadt, zöld rügy. Ha ôsszel vesszük és ültetjük, akkor csak az elsô kettô a fontos. Az itt látható kis könyvben nagyon sok fajra meg van adva, hogy milyen körmérete kell hogy legyen a virágzóképes hagymának, de ez EU-s szabvány, ennél azért picivel kisebb hagymák is jók még, ha egészségesek, kemények.
Visszatérek most a fenti két növényre.
A
korai hajtatásnál az a probléma (nem a hajtatóké, hanem a vevôé), hogy az 5 vagy 2 fokos hagymákat becserepezik, és
nem sok idejük van a begyökeresedésre (meg nem is sok helyük, 3 hagymát tesznek egy kis 7-es vagy 9-es cserépbe), már jön is a virág, hiszen ez a cél. A laikus megveszi, és azt képzeli, hogy mivel cserepes növényt vett, hagymástól, neki ebbôl jövô ilyenkor is lesz majd virág. Nem lesz. A fent említett hôkezelés nélkül januárban semmiképpen nem lesz, esetleg tavasszal, de ennek is feltételei vannak.
Én az ilyen növényeket mindig ki szoktam emelni a cserépbôl, és
megnézem, hogy egyáltalán van-e gyökerük. Olyan jácintot is kaptam már, amelyiknek szinte egyáltalán nem volt. A gyökér ugye nem szükséges a virágzáshoz, mert a virágzáskor a növény a hagymában felhalmozott tápanyagot használja fel. A gyökér ahhoz kell, hogy a következô évi hagyma létrehozásához tudjon vizet és tápanyagot felvenni. És virágzás idején és utána már nem nagyon fejleszt újabb gyökereket (ez is saját, szomorú tapasztalat).
A fenti két növény így nézett ki:
Nárcisz
Másik nárcisz – hát, ennek nem sok gyökere van, de azért talán van esély
Tulipán – ez lehet, hogy már ôsszel be lett ültetve, és cserépben kapta meg a hideghatást, mert szépen begyökeresedett, csak nagyon kicsi volt neki a cserép.
Ha van némi gyökere a hagymának, akkor mindenképpen átrakom jóval nagyobb cserépbe, tápanyagdús talajba, és ott tartom tovább. Attól még maradhat a szobában, amíg virágzik, de érdemes minél világosabb helyre tenni, mert ugye közben a levelek szeretnének főzni (asszimilálni) – fénnyel, nem gázzal :)
Ezek a gyökerek nagyon gyengék és törékenyek, óvatosan kell velük bánni, és nem szabad elfeledkezni az öntözésről.
Én most ezeket Florimo általános virágföld nevű készítménybe tettem. Ez nekem azért szimpatikus, mert tetszik az állaga (porózus és földszerű, nem tiszta tőzeg), és rá van írva, hogy mi van benne. Olyan virágföldet sose veszek, amin nincs feltüntetve, hogy miből alkották. Nekem legyen benne a tőzeg mellett humusz (giliszta- vagy más), némi agyag és esetleg még homok is. A Florimo eddig bevált (ez nem reklám! :)).
Szóval öntözgetem, úgy, hogy mindig nedves legyen a talaj, de sose álljon alatta a víz, és két hetente tápoldatozom is, egészen addig, amíg a levelek le nem sárgulnak. A tápoldat kálium túlsúlyos legyen, esetleg ha van, tiszta kálium szulfát műtrágya (
mondja ő) vagy, amit én most fogok kipróbálni, kertészboltban kapható "Kálium nitrát komplex mûtrágya". És ha közben megjön a tavasz, és van kert, akkor érdemes oda kiültetni, így még több esély van, hogy jövő tavasszal újra virágozni fog.
Cserépben azért nehéz hagymásokat több évig tartani, mert nagyon nehéz az alulöntözés és túlöntözés közötti utat megtalálni, és a teleltetést megoldani. És nagyon komolyan kell venni a tápanyagutánpótlást. De erről majd még máskor írok.
FONTOS!!!
A fentiekkel én senkit nem akarok elriasztani attól, hogy bármivel próbálkozzon, ha van kedve, ideje, lehetősége, stb. És nagyon szívesen meghallgatom mások tapasztalatait!
Mára kinyílt az első nárcisz virág is, csak már nem süt hozzá a nap. Nyőzőnek teljesen igaza van abban, amit a legutóbbi
bejegyzésében írt a szórt fényben való fotózás előnyeiről a napos időhöz képest, de azért az nekem nagyon kell, hogy némi napfény megcsillanjon a képen, mint a föntieken. Ezen sajnos ez nem jött össze:
És 2 nappal később:
Itt az is látszik, hogy miről kapta a nárcisz a nevét: több virág is nyílik egy száron, tête-à-tête, vagyis fej fej mellett.
