Egy napsütéses november maradványai

Érdekesen nyilatkozott a minap az egyik amerikai blogszerző. Éspedig, hogy ő nagyon szereti a novembert. Addigra ugyanis már nagyjából elvégezte a kerti munkákat, nincs több tennivaló kint, és megkezdheti az álmodozást a következő évről, ami tulajdonképpen jobb is, mint a valóságos kertészkedés, mert nem jár annyi kudarccal. Bár van benne igazság, ez az utolsó rész nagyon különös egy amúgy nagyon aktív és agilis – és nem utolsó sorban sikeres kertész – amerikai férfi "tollából".

Nos, mivel a mi novemberünk idén csodálatosan szép volt (amióta a világon vagyok nem éltem még ennyi napsütést novemberben), én igenis sokat dolgoztam még ebben az elmúlt hónapban odakint. De immár én is úgy érzem, hogy mindent elvégeztem (-tünk). Vasárnap a komposztot is elterítettük, úgyhogy némely ágyások jó fekete takarót kaptak, lásd fent.

Van olyan kiváltságos (?) is, aki arany színűt, például a Hollandiából hozott Podophyllum. Aludjon szépen tavaszig, a száraz juharlomb nem csak a hidegtől, de remélhetőleg a túl sok téli esőtől, hótól is megvédi. Már ha lesz ilyesmi persze :)

Tegnap aztán, a már félig alvó kertben bóklászva megörökítettem néhány pillanatot, amit valahogy olyan drámainak találtam. Lehet, hogy ezt a drámaiságot csak az adja, hogy már nem sütött a nap, és így sötét környezetből világít ki még mindig néhány gyönyörű virág. November végén!

CYCLAMEN CILICIUM, HA MINDEN IGAZ.
ŐKET MAJD BEVISZEM A FAGYMENTES LÉPCSŐHÁZBA, HA ODAKINT MÁR NEM LESZ FAGYMENTES.

Itt nálunk eddig egyetlen fagyos éjszaka volt, a múlt héten, azt is nagyjából csak onnan tudtuk, hogy a madarak vize kissé jeges volt reggel. De az egynyári virágok az erkélyen (petúnia, verbéna, lobélia) meg sem parittyázták, ahogy gyerekkorunkban mondtuk volna.

És persze a makacsul virágzó kankalin sem. Kíváncsi vagyok, marad-e elég ereje tavaszra...

PRIMULA DENTICULATA

Végül pedig a két "legdrámaibb" kép. Az alábbi különösen színben nagyon tetszik. A hunyor sötétzöldje, az amerikai májvirág megbarnult levelei és a krókusz kékje nagyon jól mutat együtt. Idén az amerikai májvirág levelei nagyon szépen színeződtek. Máskor inkább amolyan unalmas barnák lesznek, és el is rothadnak lassan a novemberi esők hatására. Most talán azért ilyen, mert eső helyett sok napsütést kapott az év egyik legsötétebb hónapjában.

HELLEBORUS HIBRID, HEPATICA AMERICANA, CROCUS SPECIOSUS 'ARTABIR'

Ez a kis törpe rózsa szintén nem akar nyugovóra térni még. Petrának igaza van, minden késői virág sokkal intenzívebb színű, mint nyáron,  a melegben volt.

ROSA 'THE FAIRY'

Legközelebb, ha minden jól megy, egy nagyon kedves gesztusról fogok beszámolni.

Köszönjük, jól

Úgy érzem, ők mindannyian jól érzik magukat:

Sőt, a szobában is van kertem. Ezek a növények nedves zeolitmurvában élnek tavaly ősz óta, amikoris még gyökértelenül dugdostam ide be őket, dekorációnak az orchideás cserpek alá-mellé. Miután tavasszal az orchideák elmentek a szabadba nyaralni, magukra maradtak, de  szemlátomást nem bánják:

Nyár

Nem tobzódunk a virágokban mostanság, de mivel sok volt a hűvös, esős nap, minden buja és szép. Ahol meg nagyon sütne a nap, ott árnyékolok.

A gyopárok hivatalosan már elvirágoztak, de az a szép bennük, hogy még ilyenkor is dekoratívak.

LEONTOPODIUM ALPINUM SUBSP. NIVALE

A kankalinoknak és párnás kőtörőfüveknek mindenképpen kell az árnyékolás forró napokon. Egy részét a törpe fáinkkal, egy részét rashell hálóval oldom meg.

Napos helyen, de árnyékoló háló alatt van most a karácsonyi kaktusz is, amely rendhagyó módon kivirágzott. Valószínűleg az elmúlt hetek hőmérsékleti mélyrepülése tette vele ezt.

Amikor a Saxifraga 'Southside Seedling' virágai nagyjából már elnyíltak, levágtam a virágszárat. A levélrózsa virágzás után elpusztul, a növény a sarjaival él tovább. Ám most beavatkozásom miatt talán úgy érezte, hogy nem fejezte be a feladatát, mert új kis virágzati szárakat növesztett, nem a levélrózsa közepéből, hanem innen-onnan a levelek közül. Ennek a virágai aprók és csaknem teljesen fehérek, de azért szépecskék, hagyom, hadd éljenek.

SAXIFRAGA 'SOUTHSIDE SEEDLING' MÁSODVIRÁGZÁS

A tetvetlenített minirózsa új virágbimbókkal készülődik.

És végül a legkedvencebb kedvenc a nyáriak közül: az erdei ciklámen. Kár, hogy az illatát nem lehet elmenteni.

Ebadta atka

Kissé elcsúsztam ezzel a bejegyzéssel, mert az atkafertőzést még a kánikula beköszönte előtt fedeztem fel, a fotók is akkor készültek. Ennek csak azért van jelentősége, mert a tudomány szerint a növényeket fertőző atkák száraz, meleg időben károsítanak, ugyanis akkor képesek megfelelően szaporodni.

De hát úgy tűnik, könyvet ők sem olvasnak. Ugyanis nálam a június eleji hűvös, nedves időben szaporodtak fel nagy alattomosan. Láttam már egy ideje, hogy furcsán beteges színe kezd lenni az egyik alpesi szegfűnek.

ATKÁK ÁLTAL DÉZSMÁLT DIANTHUS GLACIALIS

Mivel közvetlen virágzás után történt, arra gondoltam, elfáradt, tápanyaghiány. De valahogy nem stimmelt a dolog. Szégyellem, de csak jókora idő után jutott eszembe, hogy elő kéne venni a nagyítót, ha már a szemem nem elég jó. Elismerem, jobb géppel sokkal látványosabb (és rémisztőbb) fotót lehetett volna készíteni, de ez így legálabb nagyjából ugyanazt mutatja, amit az egyszerű kézi nagyító (a kép még egy kicsit nagyítható):

Talán látszanak a leveleken az ezüstös színű szívásnyomok, a levelek között a pókhálószerű szőtemény, és a piros körben az átkozott kis pókszabású.

Ha nem veszi észre elég hamar az ember, képes gyorsan elpusztítani egy ekkorka növényt, de még nagyobbat is. Reménykedem, hogy most még nem volt késő. Atka gyilkolásra azt is javasolják, hogy vízzel jól lemosni a növényt, majd nejlon zacskót húzni rá néhány napig, ebben (és a vízben) állítólag megfullad. Kérdés, hogy a peték is? A közönséges takácsatka 5-7 generációt produkál évente (vagyis inkább nyaranta).

Mivel semmilyen ehető növényt nem termesztek az erkélyen, én most inkább a vegyszeres védekezést választottam. Már három alkalommal (hetente) kaptak a nyakukba egy kis üdítőitalt a drágáim, és a környező növényekre is spricceltem, a biztonság kedvéért. Egyelőre nem látok egyet se, most már csak arra várok, hogy a szegfű nője ki a csúnya kártételt. De azt hiszem, amíg ilyen meleg van arra várhatok, talán majd ha egy kicsit hűl az idő.

Végül azért most is néhány szép virággal szeretném zárni.

SAXIFRAGA BRONCHIALIS
NAGYON RÉGÓTA VIRÁGZIK, CSAK MOST KEZD ELKÖSZÖNNI.

SEDUM DASYPHYLLUM
AJÁNLOM JÓ SZÍVVEL, NAGYON STRAPABÍRÓ, NAGYON SZÉP ÉS NYÁR KÖZEPÉN VIRÁGZIK ELÉG HOSSZAN

EGY HAVASI GYOPÁR HÁTULRÓL, ELLENFÉNYBEN

CAMPANULA RADDEANA, MINIRÓZSA ÉS RHODOHYPOXIS

RHODOHYPOXIS 'DUSKY', HÁTTÉRBEN A HARANGVIRÁGGAL,
AMELY MOST, ÁTÜLTETVE NAPOSABB HELYRE, HATALMAS VIRÁGTÖMEGET HOZOTT

Visszapillantok

Nos, ez egy olyan hosszú pillantás lesz, hogy Karádynak is becsületére vált volna,  mert nagyon régen jártam erre. 

Nagyjából képes album következik most, időrendi sorrendben ahogy kertünk virágai nyíltak az előző bejegyzésem óta.

TOWNSENDIA ROTHROCKII – ÁPRILIS 15.
ITT UGYAN MÉG NINCS KINYÍLVA, DE ÍGY IS NAGYON DEKORATÍV.

Ezt a növényt, ha jól emlékszem, Brno-ban vettem néhány éve, eddig nem virágzott. Maga a faj az USA, pontosabban nagyjából Colorado állam területén honos, magashegyi (3600-4000 m!). Itt van kinyílt állapotban, viszonylag sokáig díszítettek a virágzatai:

TOWNSENDIA ROTHROCKII – ÁPRILIS 24.

ANDROSACE CILIATA – ÁPRILIS 18.

Öt magról neveltem. Most, két éves korában virágzott először, de nagyon rövid ideig élvezhettük. Igaz, idén április hónapra esett a nyár, és a 30°C nem az ő ízlése. Most bezzeg szeretné a 15-öt nagyon, valószínűleg hosszabb ideig virítana. Hazája a Pireneusok, függőleges irányban 3200 m-ig.

Egy látkép Anemone nemorosa-val, Pleione limprichtii-vel és Tulipa tarda-val. A szomszéd diófa még lombtalan állapotban:

A közönséges májvirágnál jóval később virágzik amerikai rokona:

HEPATICA NOBILIS SUBSP. AMERICANA

Magról neveltem, méghozzá vadon (de nem általam) gyűjtött magról. Nagyon tetszik, hogy virágzás idején már a levelek is előbújnak, és vöröses színűek. Később aztán bezöldülnek. Van belőle több is, de sajnos azonban ez nem minden egyedre érvényes. Hogy az élőhelytől függ a vörösödés, vagy valami mástól, nem tudom.

És újra egy NAGYON hosszan virágzó:

A fölé hajló boróka kissé árnyékolja őket, bár erre inkább a kőbe ültetett kőtörőfüveknek van szüksége, mert a kankalin (Primula frondosa) nagyon jól viseli a tűző napot is.

PRIMULA FRONDOSA – ÁPRILIS 20.

Ezt a kankalint magról neveltem, és tavaly már zengedeztem róla, most is csak azt tudom folytatni. Nagyon sokat virágzik, nagyon hosszan, és nagyon sokat kibír. Tény, hogy sok vizet is kap egész nyáron, de tavaly kiválóan tűrte a 40 fokot, idén pedig megint hatalmas csokrokkal örvendeztetett meg. Az Európa-szerte honos lisztes kankalin (P. farinosa) közeli rokona, de balkáni faj, és – nálunk legalábbis – annál sokkal strapabíróbb.

Íme még közelebbről:

PRIMULA FRONDOSA

Virágzás után a levelei jól megnőnek, de azért rendezett marad a levélrózsa.

Mivel, ahogy már említettem, az április átlagon felül meleg volt, a párnás kőtörőfüvek elég hamar elvirágoztak. Ez az egy viszonylag sokáig díszlett, és sok virágot hozott (amelyeknek persze egytől egyig elcsavarta a fejét a Nap ):

SAXIFRAGA 'JENKINSAE'

Egy másik kedvenc:

LEWISIA TWEEDYI – ÁPRILIS 24.

Az eddigiekhez képest jóval nagyobb méretű növény, de szépsége vetekszik az övékkel, és idén ő is különösen sok virágot hozott. Észak-amerikai faj, szintén magról neveltem, de csak a 4. évében (tavaly) kezdett virágozni.

Gyönyörű lett idén az iráni szépség:

DIONYSIA INVOLUCRATA, MAGBÓL

Kétségtelenül a gyopárok virágzása tart legtovább.

Az alábbi növényt tavaly Róbert Roth-tól hoztuk. A közönséges havasi gyopárnak egy alfaja (legalábbis egyes botanikusok szerint), amely az Appeninekben él vadon. Kisebb termetű – nem mintha nem láttam volna az Alpokban nagyon aprócska kis havasi gyopárokat is – és a szára, levele szőrösebb, emiatt ezüstösebb:

LEONTOPODIUM NIVALE – MÁJUS 11.

Egészen ékszerszerű a virágzata, nem csoda, hogy néha megihleti az ötvösmestereket:

Van aztán nekünk egy másik, amit magról neveltem, és szintén L. nivale néven jött a mag, de szerintem ez a "sima", termesztett havasi gyopár:

LEONTOPODIUM ALPINUM – MÁJUS 16.

Nem akarom bántani, de nekem kissé túl nyúlánk, főleg ilyen kisebb edényben, mint amilyenben most él. Persze nem ő tehet róla.

Igen hosszan tartó és szép díszt adnak a bugás virágzatú kőtörőfüvek is.

SAXIFRAGA 'SOUTHSIDE SEEDLING' – MÁJUS 12.

Írtam már róla, a Fajok menüpont alatt megtalálható. Virága közelről:

Az alábbi képen pedig egy nem bugás és egy bugás virágzatú látszik egymás mögött, idén mindkettő nagyon gazdag virágpompát prezentált:

SAXIFRAGA BRONCHIALIS (ELÖL) ÉS SAXIFRAGA COCHLEARIS MINOR – MÁJUS 12.

A virágok közelről:

SAXIFRAGA BRONCHIALIS

SAXIFRAGA COCHLEARIS MINOR

Az ő virágzásuk még tart, akárcsak ezé a kis rojtos szegfűé:

DIANTHUS SP. – MÁJUS 19.

Hátterében nem harangvirág, hanem nyalábcsengőke látszik. Ő sajnos nagyon rövid ideig virágzott, pedig akkor már nem is volt meleg, egyébként is meleg- és szárazságtűrő, amit a kissé szúrós, szálas levelei jeleznek. A Kaukázusban honos, ha valóban az a faj, ami a mag csomagjára volt írva.

Azért megmutatom közelebbről is:

EDRAIANTHUS (OWERINIANUS?) – MAGRÓL

És végül:

RHODOHYPOXIS 'DUSKY'

Róla most nem írok.

Legközelebb még néhány orchideát is szeretnék mutatni, de már nem akarom ide őket is begyömöszölni.

Október végén...

Másodvirágzik a kankalin a kerti ládában.

EZ EGY ÚN. AURICULA HIBRID, VAGYIS A PRIMULA AURICULA ÉS PRIMULA HIRSUTA KERESZTEZÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ RENGETEG VÁLTOZAT EGYIKE.
NEVET SAJNOS NEM KAPTAM HOZZÁ.

Az őszi Crocus pulchellus virágzásáról kissé lemaradtam, de a Crocus goulimyi még csak most dugta elő két kék orrocskáját.

CROCUS PULCHELLUS ÉS CROCUS GOULIMYI

És milyen szép ez a bimbó közelről, mint egy szobor:

CROCUS GOULIMYI

Az elmúlt két hónapban a ciklámen láda csordultig (szó szerint) telt levelekkel. Mind az őszi virágzású, mind a tavaszi ciklámenek kihozták a leveleiket, amelyeket, hajh, most biztonságos, fagymentes, de világos helyen át kell telelteni.

De közben még töretlenül virágzik a Cyclamen cilicium. Nagyon jól mutat a Ginkgo biloba aranyra változott lombja alatt. Hazáját tekintve egyik Közel-Kelet, a másik Távol-Kelet, de sebaj, itt Közép-Keleteurópa-Közép-Magyarország-Közép-Budapesten nagyon jól megférnek egymás szomszédságában (de külön "háztartásban" persze)..

GINKGO BILOBA ÉS CYCLAMEN CILICIUM