Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: maggyűjtés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: maggyűjtés. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 23., hétfő

Magot gyűjtök...

Hihetetlen, de már itt tartunk. És ez nem őszi virágzású növény, mint az előző bejegyzésemben mutatott krókusz, hanem kora tavaszi. A daravirágoknak érik a magja.

Terveztem, hogy írok majd egy bejegyzést a daravirágainkról (4 féle van) és lehet, hogy még meg is teszem, bár kissé már aktualitását vesztette. Na de jönnek még tavaszok, reméljük.

A daravirágoknak (Draba) becőke termése van, amelyre az jellemző, hogy két rekeszű, száraz, felnyíló termés. 
Itt még éretlen:


A két "kopács" alulról felfelé nyílik fel, és a magok a középen lévő hártyás álválaszfalon ülnek.


A becőtől tulajdonképpen csak abban különbözik, hogy a hossza nem sokkal nagyobb a szélességénél.

A termés akkor érett, amikor két ujjam között finoman összenyomva felnyílik. Nem érdemes megvárni, amíg ezt magától teszi, mert akkor már a magok nagy része nem a miénk lesz.
A magot úgy gyűjtöm, hogy levágom az egész virág(termés)szárat. Fehér papír fölött a terméseket óvatosan egyenként szétmorzsolgatom az ujjaim között, amíg már csak az álválaszfalak maradnak a száron.


A papíron egy kopácsokból és magokból álló kupac hever:


Ezt aztán egy konyhai szűrőn átszitálom. A daravirágok magja elég apró, de nem annyira, hogy teaszűrőn átmenjen, kissé nagyobb lyukú szükséges hozzá. Persze van néhány terméshéj, amely megtalálja a lyukakat, és van néhány mag, amely viszont nem találja meg. Ezeket utólag kézzel teszem a megfelelő helyre.
Ez itt a kövér daravirág magja, hossza kb. 1 mm:


A saját növényeinket is magról "hoztam létre". A daravirágok magja általában könnyen csírázik, de érdemes nyáron át szárítani, vagy legalábbis szárazon tárolni, majd ősszel elvetni. Hiába vetjük el rögtön szedés után, nem csírázik ki, mert egy kis utóérésre van szüksége száraz állapotban. Ezt egy kedves ismerősömtől tudom, aki 40 éve maggyűjtésből és -kereskedésből él, és minden faj magját csírázási tesztnek veti alá, így a vevőinek is használati útmutatót tud adni.
Azt viszont saját tapasztalatból tudom, hogy ha még az éretlen, zöld termésekkel szedjük le a virágszárat, vízben, napos ablakpárkányon is szépen beérik.

Egy régi ismerősöm kedvenc mondása volt: "Nem szeretem a játszani nem tudó felnőtteket."
Hát játsszunk! :)




2011. május 20., péntek

Egy sikertelen és egy sikeres látogatás

Avagy: A cipész maradjon a kaptafánál?

Tavaly már említettem, hogy megpróbáltam ecsettel megporozni egy kikerics virágot. Hogy sikeres volt-e az akció, az az ősszel virágzó hagymásoknál ilyenkor tavasszal derül ki, amikor a föld alatt készülődő magtok az érett magokkal fölemelkedik a föld fölé, hogy kiszórja értékes tartalmát.
Hát az én próbálkozásom nem járt sikerrel. Ami persze nem feltétlenül az ügyetlenségemnek köszönhető, hanem az is lehet, hogy önmeddő a növény. Hogy őszinte legyek, nem néztem még utána.

Sikeres volt viszont a zengőlégy munkája, de az is igaz, hogy neki több krókuszvirág jutott, mint nekem kikerics.
Ősszel már mutattam ezt a kis rovart, amint a Crocus pulchellus-on sürgölődik, de íme újra egy tavaly októberi fotó (a párom készítette):


A minap, amikor a már teljesen megsárgult leveleket távolítottam el, észrevettem, hogy a legyecske munkája sikerrel járt:


A fenti képen látszik, hogy néhány mag már kiszóródott, az alábbin pedig az, hogy újabbak is készülődnek:


A krókuszok magháza alsó állású, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy:
a bibe fönt van a virágban (itt narancs színű):


 A magház viszont lent a földben, a virágkocsány tövénél.


Amikor a pollenszem a bibére kerül, úgymond tömlőt hajt, ez növekedni kezd, hogy tartalmát, a hím ivarsejteket a magkezdeményhez juttassa. Állítólag óránként 2-3 mm-t növekszik. A fenti virágnál a megtermékenyítés jó hosszú időbe telhet, hiszen a képen látható virágszár 8-10 cm hosszú. De a számolás nekem nem erősségem, úgyhogy arra most nem térek ki, hogy ennél a krókusznál mennyi ideig tartott az aktus.
Mindenesetre napokig szedegettem a magokat újabb és újabb termésekről, jó néhány ki is szóródott, mire észrevettem. És amikor már azt hittem, hogy vége, két nap után, ma, megint:


Végülis összesen kereken 30 darab magot tudtam összegyűjteni.



2010. augusztus 24., kedd

Termések – 5

Az itt bemutatott két termés nem saját növényrôl van. De remélhetôleg az lesz (saját növény) majd a magokból. 
Mindkét kankalin faj nagy tömegben fordul elô a Bécs melletti hegyekben, és most elkövettem azt a törvénytelenséget, hogy hoztam magamnak két-két terméses szárat, jónéhány maggal, amit az ôsz folyamán el fogok vetni. Az eddigi tapasztalataim alapján a magashegységi kankalin magokat nem jó túl korán ôsszel elvetni, mert hajlamosak gyorsan kicsírázni, és aztán fôhet a fejem, hogy hogyan teleltetem át a magoncokat. Ha kint hagyom, hótakaró nélkül szétfagynak, ha behozom a fagymentes lépcsôházba, akkor megnyúlnak, legyengülnek, megbetegednek. Ezért jobb november táján vetni, és akkor remélhetôleg tavasszal csíráznak. Tavasszal eddig csak magcserébôl kapott magot vetettem, amirôl nem tudom, hogyan tárolták, és nem is lett belôle semmi.

Primula auricula (cifra kankalin, medvefül kankalin, stb.)

A toktermés az élôhelyen még kissé zöldes volt és zárt.


Itthon aztán a napos ablakpárkányon vízben szépen beérett és felnyílt a csúcsán:


Mindkét képen megfigyelhetô, hogy a tok egy kicsit kiemelkedik a csészelevelek közül.

Mutatok azért a virágzó növényrôl is egy képet, amelyet férjecském készített az Eisenerz-i alpokban:



Primula clusiana (Clusius kankalin)

A termése szedéskor ugyanúgy nem volt még teljesen érett:



Az elôzô fajjal ellentétben itt a tok rövidebb, mint a csészelevelek. Kankalinoknál ez a tulajdonság (is) határozó bélyeg lehet.
A növény április-májusban virágzik az élôhelyén, 2-3 héttel korábban, mint az elôzô faj.


Több fotó is látható róla ITT.

2010. július 7., szerda

Termések-1

A termések érésének ideje van. Úgy gondoltam, hogy mutatok néhány képet, amelyet – sajnos nem mind saját – növények éppen érô terméseirôl készítettem, és ezt a nyár folyamán még további fejezetekben is megteszem. Amelyekkel van magvetési tapasztalatom, ott azt is elmondom.
A terméseket többé-kevésbé az érés sorrendjében teszem ide.

  Hepatica nobilis

A "magot" (aszmag termést) rögtön érés után, még zölden ajánlatos vetni, és következô tavasszal csírázik. Elsô évben általában csak sziklevelet hoz, amely télen csúnyán megbarnul és a 2. év tavaszán jönnek ki a valódi levelek. A virágzásig rendszerint még 2-3 évet várni kell.

Én vetettem H. nobilis ssp. americana magot augusztus végén. A magokat nedves vermikulitban tárolták, én így kaptam, mindenestôl a cserépbe szórtam, és hat hónap múlva (február végén) nagyon szépen csíráztak.

 fotó: április 28.

  Primula rosea

Viszonylag nagy magja van, egyes alpesi kankalinoktól eltérôen, így viszonylag könnyû vetni. Én még nem próbáltam.


 fotó: május 7.

  Cyclamen coum

Június elején szokott nálam érni a magja. Október közepén vetettem és 7 hét múlva kezdett csírázni.
Egyesek szerint ha frissen vetjük a magot, a csírázás akkor indul, amikor a növény vegetációs idôszaka is kezdôdik.
A magokat tárolás elôtt szûrôben le szoktam mosni, hogy a ragacsos létôl megszabadítsam.

fotó: jónius 1.

  Aquilegia coerulea

A magja viszonylag könnyen csírázik, akárcsak a közönségesebb haranglábaké. Kissé nehéz vele bánni, mert a toktermést és a szárat ragacsos mirigyszôrök borítják. Nálam a csírázás utáni 2. évben virágzott.

fotó: június 15.



  Nectaroscordum siculum

Nagyon szép, de büdös hagymaféle. Még sosem próbálkoztam a magvetésével, a képet a Budai Arborétumban készítettem, amikor már nagyjából el is szórta a magját.

fotó: július 9.

  Asarina procumbens

Egész nyáron folyamatosan virágzik és termést érlel, valamint el is veti magát, mint a gyomok. De a telet csak függôleges falban bírja ki, vagy úgy letakarva, hogy csapadék ne érje, mert attól kirohad.

fotó: július 17.

  Dodecatheon sp. (valami keverék)

Október közepén vetettem a magot, és április elején (kb. 5,5 hónap múlva) tömegesen csírázott.

fotó: július 21.

 fotó: július 23.
 
  Lilium martagon

A termést szeptember végén az Alpokban féléretten szedtem, vízben ablakpárkányon érleltem be, majd szárazon tároltam a magokat januárig. Január 25-én vetve, felszínre, csak 1 cm kaviccsal takarva, és nagyjából 16°C-on tartva,  5 hét múlva csírázott.
Az itt látható kép nem az a termés, amelynek a magját vetettem, ezt a Raxon találtuk, már érôben.

 fotó: október 14.

És végül:
  Rhodothamnus chamaecistus

Tulajdonképpen nem tudom, mikor érik a termése, ezt a képet az idén készítettem a Dolomitokban, de azt hiszem, ezt tavalyi termés, mert amúgy a június vége még a virágzás ideje.


Búcsúzóul pedig a virága közelrôl: