Ünnepi jókívánság

Harmadik évét tölti lassan a blogom, és úgy látom, idén volt a legkevesebb bejegyzésem. De azért pánikra nincs ok, van még témám bőven. És közben mindig adódik is valami előre nem tervezett mutatni-írni való.

Ismét az év végéhez közeledve, köszönöm minden kedves Olvasómnak az érdeklődést, és szeretném újra elmondani, mennyire boldogít minden hozzászólás. Annak is örülök, amikor valamiben segítséget kérnek, s ha tudok segíteni, annak még jobban. Sajnálom, hogy egyesek nem veszik a fáradtságot, hogy akár csak egy szóval jelezzék, ha megkapták a válaszomat. Külföldi internetes fórumokon járva azt kellett tapasztalnom, hogy más népek, ha néha kissé felületesek vagy túlzottan udvariasak is, tisztában vannak azzal, hogy ha az ember segítséget, vagy akár csak választ kap valakitől, azt illik megköszönni. Mi magyarok ezt valahogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, sajnos. Egyszer valamilyen pszichológiai könyvben olvastam, hogy az ember olyan lény, amelyik igényli a simogatást. Nem csak a fizikai, hanem a lelki simogatást is, sőt, ezt talán még inkább.

Én mindenesetre ezentúl is szívesen segítek bárkinek, ha tudok, ha nem tudok, azt is megírom, még soha nem hagytam válasz nélkül segélykérő levelet, és ezentúl sem fogok. Ha a kérdező ezek után nem érzi szükségét, hogy válaszoljon egy szóval, ez őt minősíti.

Minden kedves Olvasómnak nagyon boldog Karácsonyt és egészséges új évet kívánok sok-sok virággal és kertészeti sikerélménnyel.