Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2014. december 16., kedd

Papír...

Nyugat-Európából illatozott be hozzánk az úgynevezett Paperwhite nárcisz. Ottani szokás szerint karácsonyra vagy legalábbis a téli hónapokra hajtatják.



Régóta vágytam rá, de valahogy mostanig nem sikerült szerezni. Idén októberben aztán nagy boldogan vettem egy szép kövér hagymát, néhány nap múlva azon keseregtem, hogy miért nem többet.

PAPÍRON a Narcissus papyraceus nagyon szép, hófehér virágú, igen illatos faj, amely nem fagytűrő, és nem is hajtatható csak egyszer, így aztán elvirágzás után ki lehet dobni (már aki nem komposztál). 1-3 tőkocsányt (szárat) fejleszt, mindegyiken 5-10 kis virággal. Első alkalommal nagyon könnyen hajtatható. Bármilyen típusú földbe ültetve, a hagyma nyakát szabadon hagyva, 3-4 hét múlva virágzik. Ha karácsonyra akarod, tedd hűvösre, mert a 3-4 hét (szobahőmérsékleten) nem vicc, a növény nagyon precíz! 
Akit érdekel, ITT megnézheti, milyen sok fajtája létezik, na persze nem nálunk...

Ez mind igaz. Én viszont, amennyire boldogított, hogy sikerült találnom, annyira örvendek, hogy nem vettem többet.
Előszöris: az illata egészen szörnyű és átható még egy nagyobb szobában is. Fejfájdítóan édes – vegyszerszag!!! (A férjem szerint tintaszag.)
Másodszor: lehet, hogy az elégtelen fény miatt, de levelei és szárai annyira megnyúltak, hogy végülis az egész eldőlt, mint egy hosszú lábú, részeg, pacsuliba mártott barbi baba. A virágok is elég féloldalasan fejlődtek, pedig igyekeztem forgatni. Lehet, hogy üvegházban kompaktabb marad, de ha teljesen kinyílt állapotban veszi meg az ember, akkor a meleg lakásban már nem tart túl sokáig a virágzás. Ha meg otthon nyílik, akkor nyúlik is a szára bőven. 
Levágtam, vízbe tettem, mégpedig cukrosba, de a bimbók nem nyíltak ki, a virágok meg 3 nap alatt elszáradtak-sárgultak. Pedig 20-21 foknál nincs több a lakásban.

Nos, nem akarok senkit elriasztani, de nekem ez volt az első és utolsó próbálkozásom a pípírvirágú nárcisszal. Tulajdonképpen főként az illata miatt kívántam, de köszönöm, egyszer elég volt abból is.

2014. november 30., vasárnap

December

Békés és stresszmentes készülődést kívánok mindenkinek!



A koszorúba a kertből szedtem: fenyőágat, veronikacserje virágzatot (ugyanis még virágzik) és sudárzsálya ágakat, amelyek ugyan már kopaszak, de így is nagyon dekoratívak.

2014. november 26., szerda

A színfalak mögött – Orchidea kiállítás

Vannak, akik szerint túl sok ennyi virág ekkora helyen. Vannak, akik szerint kevés. Most például én is úgy éreztem, hogy kevesebb a növény mint általában lenni szokott. Tény, hogy sok minden ismétlődik, hiszen a kiállítás többnyire az Orchidea Társaság tagjainak a saját gyűjteményéből áll össze. Ennek ellenére mégis mindig találok újakat. 

Vannak aztán még az úgynevezett "tölteléknövények", amelyekből a korlátokon, sarkokban, stb. készülnek kompozíciók. Ezeket az Orchidea Társaság megveszi a kiállítás előtt, utána pedig a tagok átvehetik nagyker. áron, ami gyakran a negyede annak, amennyiért mondjuk virágüzletben lehetne megvásárolni. Vagy kisorsoljuk őket a karácsonyi összejövetelen, ami nincs túl messze a novemberi kiállítástól.

Idén kb. 200 darab (többféle fajta) Cattleya érkezett Taiwanból. Így csomagolják őket a hosszú útra, hogy a virágok ne sérüljenek:



Volt, aki már nem bírt magával, mikor lehet megnézni, mikor, mikor? A gyűjtő, az sosem bír magával.



Akkor hát néhány kép az építésről. Van egy művészeti vezető néhány virágkötővel, meg az "építésvezető" (alább kék pólóban), de a többit a tagok maguk csinálják. 
A saját standját többnyire mindenki maga dekorálja.







Miből lesz a cserebogár...





Amikor ezt látom csütörtök délután, nehezen tudom elképzelni, hogy ebből péntek reggelre kiállítás lesz:


Pedig lesz.
A kapu már nyitva, de még nem a látogatóknak.



Most nem mutatok kész kiállítást, aki nem hiszi járjon utána. Csak néhány orchideát, ami nekem ezúttal különösen tetszett.

AERANGIS BILOBA

VANDA LAMELLATA

NEM TUDOM A NEVÉT

CATTLEYA ALAGOENSIS
NEKEM IS VAN, DE EGYELŐRE CSAK NÉGY VIRÁGOCSKÁVAL.

HABENARIA MEDUSAE
HIHETETLEN, HOGY EZ IS ORCHIDEA, NEM? NEKEM IS KELL!!!

2014. november 11., kedd

Őszülünk

Most aztán már nagyon gyorsan és látványosan.













Érdekes, hogy ennek a nálunk egynyári margarétafélének a virágszíne most sokkal intenzívebb, mint tavasszal vagy nyáron volt.





















Hétvégén orchidea kiállítás lesz a Vajdahunyadvárban. Ha sikerül, szeretnék néhány képet mutatni majd – nem a kiállításról, hanem az építésről.


2014. november 6., csütörtök

Hasonlóan gondolkodóknak

Mivel látom, hogy többen egyetértenek abban, hogy pusztán levelekből is lehet szépet alkotni, mutatok még néhány képet. Ezek ugyan tavasszal és nyáron készültek, de épp az bennük a jó, hogy most is majdnem ugyanilyenek.

A szokásos, de jól bevált rododendron-páfrányokkal-kombináció. És hátul még becsempésztem a klíviát, ami ugye nálunk nem igazán kerti növény, de érdemes kint nyaraltatni, jót tesz neki. Dél-Afrikából származik, de Ausztráliában állítólag árnyéki talajtakarónak használják helyenként közparkokban. Láttam ilyen fotót klívia-szőnyegről.
Ez egyébként egy árnyékos hely, csak késő délután fürdik fényben, akkor készült ez a kép.



A Heucherak és Heucherellak (Heuchera x Tiarella) elképesztően jó növények ilyen célra:





Na hát itt meg mindenféle van, és kettő szintén nyaral csak (cserépben), a bordó levelű Oxalis triangularis és a tibetiorchidea (Pleione, a kép alján):



Sajnos nálunk még nem lehet tüdőfű fajtákat kapni, pedig olyan gyönyörűek vannak, mint például ez ott a háttérben:



De a hazai tüdőfűnk is nagyon jó és szép árnyéki talajtakaró. Hunyorlevéllel (is) szépen mutat:


Kipróbáltam, és való igaz, amit az angolok írnak, hogy ha virágzás után "tarra vágjuk" a tüdőfűt, gyönyörű új lombot növeszt, amely késő őszig szép is marad.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem szeretem a virágot, azért az nekem nagyon fontos!


2014. november 5., szerda

Még néhány őszi kép

Egy kesze-kusza Gaura, amely még nem unta el a virágzást. Közé, csak úgy cserepestől betettem egy Celosia-t, ami egyébként a nemkedvenc növényeim közé tartozik, de így ketten együtt egész jól mutatnak. 



A Gaura azért ilyen kesze-kusza, mert nem tudott eleget napozni a nyáron, kissé árnyékolta a diófa lombja. Így aztán megnyúltak és szétdőltek a hajtásai. Hiba volt oda ültetni, de egyelőre ott marad, mert nem tudom még, hogy hol lenne igazán jó helye.

Egy éve jár a Fine Gardening magazin, szeretem. Öcsém karácsonyi ajándéka volt. Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a növénytársításokra, és a levelek díszítő értékére. Rengeteg mutatós fotóval próbálják efelé terelni az olvasókat, de nagyon hasznos cikkek is vannak benne minden kertészeti témában. Ami a leveleket illeti, csak igazat tudok adni nekik. Én is próbálkozom vele, és az árnyékliliomok színeződnek lassan, így még jobb a hatás. És majd 1-2 év múlva, ha jóval nagyobbak lesznek a növények, akkor lesz igazán szép.

ÁRNYÉKLILIOMOK (HOSTA), TÜDŐFÜVEK (PULMONARIA),
GÍMPÁFRÁNY (PHYLLITIS SCOLOPENDRIUM), PAJZSIKA,
TŰZESŐ (HEUCHERA) ÉS HEUCHERELLA FAJTÁK
(nagyítható a kép)



Van azért virág is, de egyre inkább csak edényben. Ott viszont nagyon jól érzik magukat:



És végül, aki a szobában lakik, kivéve, ha kiviszem fotózni. De csak egy percre, nehogy megfázzon!!!

EUCHARIS AMAZONICA (AMAZONLILIOM)
Majdnem méteres száron nőnek ezek a 10 cm átmérőjű virágok, egyszerre mindig csak három. Amint kinyílna a negyedik, egy el is hervad, hogy ne legyenek többen háromnál. Ki gondolta volna, hogy számolni is tudnak egyes növények!


2014. november 3., hétfő

Hunyorokat ültettem

Éppen 12 darabot.


Ez a kép tavasszal készült, mert hát most virág nélkül tudtam volna csak fotózni. Ezek a keleti hunyor hibridek gyönyörűek (kivéve, amelyik nem). Most meglepetés lesz, hogy melyik milyen virágot hoz majd. De mivel tavasszal sok mást szeretnék, és ezek korán virágoznak, most vettük meg, hadd kerüljenek máris a helyükre. Egy nagyon kedves kertész ismerősömnél jártunk érte, aki nagyban termeszti. Szép, egészséges és olcsó növényeket lehet tőle vásárolni, de el kell menni hozzá Gyálra, vagy egyeztetni valami más lehetőséget. Igen, ez itt akár a reklám helye is lehet, ha kell valakinek az elérhetősége, meg tudom adni. Vannak még páfrányai, árnyékliliomai (Hosta), télálló ciklámenjei és sok egyéb is.
A keleti hunyor (Helleborus orientalis) hibridjei nagyon szépen társíthatók apróbb tavaszi hagymásokkal és más kis méretű évelőkkel, nagyon hosszú ideig tartanak a virágaik, és a levelük egész nyáron szép.

Az alábbi két képet az általam nagyon nagyrabecsült angol kertész, John Grimshaw oldaláról kölcsönöztem, kedvcsinálónak.



2014. október 30., csütörtök

Ősz lévén...

...hadd mutassak én is néhány virágot. Az őszi lombszíneződés ugyanis idén nem akar beindulni. Nagy alattomosan potyog a lomb innen-onnan, de hiányzik az októberi parádé. Túl kevés a napsütés és hozzá a hideg éjszaka, talán ez az oka. Hidegek ugyan már az éjszakák, de a nappalok olyan b(or)úval béleltek, hogy a klorofill csak a lehullott levelekben bomlik el, és a napsugárzás ellen védő vörös szín sem akar kialakulni. 
A cserépben nevelt Ginkgo fánk lombja elkezdett színeződni, de még nem készült el teljesen őszi ruhájával, nem akart még megválni a leveleitől, amikor jött az a vad szélviharos nap. Tépte, cibálta szaggatta a szél, de nem sok levelet tudott leszedni. A többi viszont azóta törött szárnyú madárként szédeleg a fán, és nem tud leesni.



Ja, és a virágok. Tulajdonképpen van több is, de nem sok ihletett fotózásra.
A veronikacserje még javában ontja a virágokat, nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog áttelelni.

HEBE CV.
Hébé-nek ejtendő a latin neve. Nem Héba és nem hebe, de nem is hebé. Hébé az ifjúság istennője volt a görög mitológiában, ő őrizte a halhatatlanság forrását az Olümposzon.

Virágzik a sziklakertben a nemmondommeghonnanlopott gólyaorr is. Egy kis hajtást hoztam tavasszal, az jól megtalálta a helyét az egyik majdnem függőleges "hasadékban", és egyre-másra nyitja a virágokat. Remélem, majd tavasszal is ezt teszi.

GERANIUM SANGUINEUM VAR. STRIATUM
Az ő neve nem gólyát, hanem gémet vagy darut jelent (geranos) – természetesen szintén görögül. Tulajdonképpen nem is értem, hogy miért nem görög nevek a latin nevek, hiszen a 90%-uk görögből lett latinosítva. Közben megtudtam a pontos nevét is, a pirosló gólyaorrnak egy nagyon szép változata.

Nagyon tetszik még a tűzeső virágzata, szép kis ékszer. A tűzesőket (Heuchera) egyébként nagyon megszerettem ezen a nyáron, minél többfélét szeretnék belőlük összegyűjteni.

HEUCHERA
Heucher nem isten volt és nem is állat, hanem egy XVII. századi botanikus-orvos.


Hát ennyit a virágokról mára, és a végére azért sikerült egy kis őszi lombszínt elcsípni. Ez a "kék" levelű Hosta ilyen gyönyörű narancsszínre változott. Fiatal még ő is (és nem lopott), de az a három-négy levele most igen intenzív színfoltot ad.
További szép őszt mindenkinek.


(A képek nagyíthatók.)