Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2015. augusztus 24., hétfő

Nyulak szigete teknősökkel

A Margit-sziget régi neve, Insula leporum, állítólag származhat a lepus (nyúl) latin szóból, vagy a lepor (ékesség, dísz) szóból, de lehet egyszerűen egy elírás, vagyis az is előfordulhat, hogy eredetileg Insula leprorum (leprások szigete) volt.

Most minden esetre a felújított "japán kert" tavában elég sok kis teknős úszkál, sőt, még a szobrokra is fölkapaszkodnak, hogy le ne maradjanak a fotóról.

A TÓBAN TERMÉSZETESEN VAN SOK TAVIRÓZSA IS, EZEKET MOST NEM FOTÓZTAM.



Nem nagy az a terület, ami kertészetileg igazán érdekes és szemet gyönyörködtető, de azt a kicsit egész szépen megcsinálták, néhány képet megérdemel még így nyár végén is.












2015. augusztus 18., kedd

Csak az esőről



Ha vártam, elmarad; ha sok volt,
   Hétszámra meg nem áll,
S nem mondhatom: no, zárd el a csőt,
   Te Janó, te Mihál!
Tőből kimossa gyenge pástom,
   Az út iszap, mocsár
Virágim dúlva, - felkötözni
   Egy héti munka vár.
                     (Arany János: Semmi természet, 1877)

A neten is megvan az egész vers, érdemes elolvasni.




De most aztán végre rendesen megöntözték a kertünket, lassan elég is lesz már :)
Ami meg elfeküdt a víztől, az majd feláll, ha akar, vagy segítünk neki, nem lesz "egy héti munka".

2015. augusztus 12., szerda

Csak a melegről

... ami jó, mert nem fázunk, viszont nagyon fárasztó. Nem csak nekem, a virágainknak is:



Rekordrégóta rekordmeleg van. Csoda, hogy mégis tudok szépeket fotózni, ők az igazi hősök, nem én, aki egész nap a lakásban hűsölök (mert ott csak 30 van fokból).





Itt látszólag nincs baj, de azért a vörös kasvirágok színe olyan, mintha már nagyon sokszor kimosták volna:



Kinyílt az első dália, de lekókad ám, ha két napig nem kap vizet. Nem úgy az Aster frikartii 'Mönch', ami gyönyörű, minden ellenkező híresztelés ellenére karózni sem kell (egyelőre), és tele van bimbóval:



A Miscanthuson pedig megjelentek kis kalászok, hiába, ő melegigényes:



Sedum 'Purple Emperor'. Hónapok óta készülődik:



Tavasz óta a kertben nyaral az Eucharis (amazonliliom, vagy örömke), és idén kivételesen betartja az egyik virágzási idejét, ami az augusztus. Cserépben van természetesen, hiszen nem bírja a telünket, csak ez nem látszik. Ő az Amazonas menti mocsaras erdőkből származik. Nálunk kap elég vizet a talajba, és így nem bánja a 27 %-os relatív páratartalmat, mint azok a szegény sárga kasvirágok – akik pedig nem az amazonasi mocsarakból jöttek. 



Végül egy jó hír: semmin nincs lisztharmat. Persze nem tudom, hogy ez az én érdemem, vagy ez is a melegé, mert ezt a hőmérsékletet és (nem)páratartalmat már a lisztharmat sem bírja? TÉNY, hogy azt olvastam egyszer (sőt, többször is) angol újságokban, hogy ha van elég víz a talajban a növénynek, akkor kevésbé támadja a lisztharmat, bármennyire is adottak legyenek a légköri viszonyok eme "nemes" gombának. Én eddig nagyjából hetente kétszer öntöztem, tömlővel, korán reggel, és nagyon bőségesen, SZINTE minden egyes növényre odafigyelve, hogy a méretének megfelelően több liter vizet kapjon... Aki nagyon szomjas, az soron kívül is kap kannából.