Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2015. február 24., kedd

2015. február 20., péntek

Tavaszi költöztetés

Általában így február vége felé szoktuk a minisziklakerteket visszaköltöztetni nyári helyükre, vagyis az erkélykorlátra. Ilyenkor már bimbók piroslanak a korai kőtörőfüvek párnáin, sok fényt kívánnak, sem a csapadék, sem a napsütés nem árt, mint télen, amikor alszanak.
És ezzel kezdődik nálunk a tavasz.





























2015. február 9., hétfő

Inni kék!

Tudom, ezt már mondtam, de most megint mondom. Annak ellenére, hogy tél van, és jelenleg is havazik, a madarak isznak, és fürdenek.
Íme az új madárfürdőszoba, amelyet még nyáron, a lépcső után készített a párom a korlátra. Több mint 2,5 m magasságban van a földtől, úgyhogy a sóvár szomszéd macskák nem férnek hozzá, így a madarak bátran jöhetnek. Az is szempont volt persze, hogy mi jól lássuk a nappaliból.



És jönnek is.
Nem profi fotók, tudom, de nem szoktam állványozni, főleg ilyen hidegben, a célnak így is megfelel, nem akarom fotópályázatra vinni. A figyelmet szeretném felhívni arra, hogy különösen az énekesmadarak nagyon sokat isznak télen is. A víz még olyan fajokat is idecsalogat, amelyek egyébként az etetőkre nem járnak (a fotók nem ilyenekről készültek, sajnos).





Néhány életlenre sikeredett széncinegés kép után úgy döntöttem, nem fagyoskodom tovább, üvegen keresztül meg még annyira sem élvezhető a kép. Így aztán most vagy elhiszi a kedves olvasó, vagy nem, hogy jelenleg éppen egy kék cinege FÜRDIK. Igaz, nemrég cseréltem ki a kissé már kásásodó vizet langyosabbra. Nem mintha jeges vízben nem láttam volna már fürödni őket.
Mivel a nappalok most nem annyira hidegek, nem fagy be teljesen a víz, úgyhogy az is nyugodtan tehet ki, aki napközben nincs otthon. Éjszaka általában befagy, azt reggel cserélni kell. 




2015. február 4., szerda

Rendíthetetlenül

Elég sok hó esett nálunk az elmúlt csütörtökön, valószínűleg 20 centi körül. Egy része már eltűnt, a többi makacsul maradni akar.



De nem időjárási helyzetjelentést akartam adni most, hanem egy kicsit elképedni azon, hogy mit ki nem bírnak ezek a kora tavaszi virágok, ha már egyszer elhatározták, hogy nekik elő kell bújni.
Néhány napja, még a Porcukor, vagyis a nagy havazás kezdete előtt mutattam a két derék ciklámen virágot. És most, miután a hó nagy része elolvadt, ők ott állnak sértetlenül, két kis rendíthetetlen ólomkatona:



Tulajdonképpen nem értem, miért jó nekik ilyen korán kinyílni, hiszen ki mást csalogathatnának ilyenkor rajtam kívül? A rovarok még mélyen alszanak. Igaz, a ciklámen virág egy kis szél hatására saját magát meg tudja porozni, már ha egyáltalán elég meleg van ahhoz, hogy megérjen a pollen.
Talán a hunyor is...
Itt az elesett, ám nem halott harcos:

FEKETE HUNYOR

Ahogy elnéztem ezt a képet, hirtelen eszembe jutott valami. Én is gondolkodtam már azon, de más is, hogy kertjeinkben, üvegházainkban miért nem tud a fekete hunyor hervadó virága rózsaszínre színeződni, mint ahogy azt gyakran az élőhelyén látni. Ezen a növényen íme megindult a rózsaszínesedés. Azt hiszem, semmi köze ennek a termékenyüléshez, hiszen nálam hozott már magot anélkül, hogy színeződött volna. Erős a gyanúm, hogy a virágzáskori sok napsütéssel párosuló hideg, vagy langyosabb és kifejezetten hideg idő váltakozása, esetleg a fagyos éjszakák a nappali napsütés után. Hiszen miért színeződik pl. a kövirózsák levele télen vörösre, különösen ha napsütésnek, és egyúttal fagynak is ki vannak téve? A védekezés céljából kialakuló antocián pigmentek miatt! Akkor miért ne színeződhetne a hunyor virág is ugyanígy, ugyanezért? Talán a virág is védi  a sejtjeit az erős napsugárzástól és a hidegtől, akárcsak a levél. Ha tavasszal kezd virágozni, amikor már nincs annyira hideg, vagy ha üvegházban, verandán tartjuk, ahol nem fagy, ott nem kell színeződnie.

Lehet, hogy nem én találtam fel a spanyol viaszt, csak eddig nem tudtam róla, hogy már feltalálták...



2015. február 2., hétfő

Edénykertek – 1.

Egy-két olvasóm kért segítséget abban, hogyan kell erkélyre, sőt, lakásba edénykerteket készíteni, mikre kell figyelni, hogy lehetőleg ne menjenek tönkre néhány hét alatt.
Ennek próbálok most eleget tenni, habár nem könnyű a feladat. Már jó néhány éve művelem ezt a hobbit, de még most sem merném állítani, hogy tuti tippeim vannak.

Előszöris kategorizáljunk. Nem mindegy, milyen stílusút szeretnénk, milyen klímaviszonyok adottak, milyen növényeket akarunk látni (a harmadik tulajdonképpen majdnem egyenlő az elsővel).

Kezdem azzal, amelyből a legtöbbet készítettem, csak magunknak, ezért minden alkalommal láttam a következményeket is.

Miniatűr alpesi sziklakert
Alapvetően párnás növekedésű, magashegységekből származó (de persze már termesztésbe vont) növényekből áll. 
Fontos szempont: ilyet csak az készítsen, akit nem zavar, hogy virágpompa csak tavasszal van.



Kicsit nagyobb edényben persze lehet úgy ültetni, hogy minél hosszabb ideig tartson a virágzás, de ez nagyjából június közepén mindenképp véget ér, és utána már "csak" ilyen a nyári dísz (jó esetben):


Nekem ez is gyönyörű, de ez az én szempontom.

Fontos még: déli tájolású, egész nap, vagy majdnem egész nap napos erkélyre nem való, és lakásba sem való, akkor nagyon gyorsan kidobásra lesz jó csak. Legjobb lenne, ha délelőtt 11-ig sütné a nyári nap, vagy délután 4-5 óra után. Télen is kint lehet, a fagy nem árt neki, de a téli csapadéktól mindenképp védeni kell. Ezért tartják ezeket a növényeket az angolok ún. alpesi házban (ami valójában egy kis üvegház), vagy ültetik a sziklakert függőleges kőfalainak természetes, vagy mesterséges hasadékaiba. Élőhelyükön is ilyen helyeken tenyésznek nagyon gyakran. Ahol a víz fölösleges része gyorsan le tud folyni róluk.

FÉRJEM FOTÓJA AZ ALPOKBÓL
Viszont az ilyen enyhe teleken, mint a mostani, körülbelül havonta egyszer meg kell öntözni.

Végül az ültetésről.
Bármilyen formájú lehet az edény. Elvileg bármilyen kicsi lehet, amelyben elfér egy-két növény és legalább egy-két szép kő, de: 
1. gondolni kell arra, hogy jó esetben a növények nőni fognak.
2. a kis edényben sokkal gyorsabban átmelegszik a talaj, ami egyáltalán nem jó ezeknek a növényeknek.
Fontos, hogy a növények gyökerei lehetőleg egész nyáron át hűvösben legyenek. Ezért válasszunk műanyag helyett inkább mázatlan kerámia edényt, és/vagy úgy helyezzük el, hogy az edény oldalát soha ne süsse a nap. 
A mázatlan kerámia a szellőzés miatt is jó választás. Ezeknek a növényeknek, amellett, hogy eléggé vízigényesek, gyökereik rendkívül levegőigényesek.
Ebből következik a talaj, amibe ültetjük: Nagy része (mondjuk 75%-a) durva homok legyen (sóder). Ehhez keverhetünk készen vett általános virágföldet, vagy ha kifejezetten savas talajt igénylő növényeket ültetünk, akkor egyszerűen Novobalt tőzeget. Valóban, nem lesz egy pehelykönnyű darab, úgy válasszuk meg a helyét, hogy ne kelljen aztán ide-oda pakolászni. Hogy mégse legyen annyira nehéz, a homok felét kertészeti perlittel helyettesíthetjük. Ezzel csak az a baj, hogy öntözésnél szép lassan jön fel a felszínre, és nem szép.

Érdemes minél fiatalabb, kisebb méretű növényekkel kezdeni, főként ha kicsi az edényünk. A fenti képen látható edényt például csupa magoncokkal ültettem be. Frissen ültetve így nézett ki:



Hát igen, ehhez viszont magoncok kellenek. Azért "kész" növények is jók. Akkora és olyan köveket kell használni, amelyeket be lehet süllyeszteni minél mélyebben a talajba. A növények ugyanis szeretnek rátapadni gyökereikkel ezekre a kövekre, amelyek ott lenn hűvösek maradnak, még akkor is, ha a felszínen átforrósodnak a napsütésben. Mesterséges hasadékokat készítsünk, és ezekbe ültessük növényeinket, inkább kora tavasszal vagy szeptemberben. A szeptemberi ültetéseim általában jobban működnek, mint a tavasziak. A tél megérkeztéig a növények gyökereikkel el tudnak helyezkedni új helyükön, mert már nincs meleg, ilyenkor megint van egy kis gyökérnövekedés. Aztán tavasszal teljes gőzzel indulhat a virágzás, majd növekedés.
A csupasz talajfelületeket legalább 1 cm vastagon takarjuk apró kőzúzalékkal. Ez szebb is, valamint védi a talajt a kiszáradástól, tömörödéstől és átmelegedéstől.

Ha mindez megvan, akkor már "csak" öntözgetni kell. Ámde ez a legnehezebb, kitapasztalni, hogy mennyit. Egy biztos: a tavaszi hónapokban semmi víz nem túl sok, csak éppen pangó víz ne legyen. NAGYON FONTOS A VÍZELVEZETŐ NYÍLÁS AZ EDÉNY ALJÁN, minél nagyobb az edény, annál több. Nyári kánikulában már sokkal nehezebb, mert se a túl kevés, se a túl sok víz nem jó.
Ha egy mód van rá, kora reggel, és minél hidegebb vízzel öntözzünk. Vagy este. Nem vicc, hogy hőségnapokon tálcákban jeget fagyasztok a mélyhűtőben, és beledobom az öntözővízbe reggel. Jobb az állott víz, amelyből legalább a klór kiment már, mint a friss csapvíz.
Nyáron mindenképp árnyékolni kell, különben a gyönyörű zöld párnák egy nap alatt barnává válhatnak, és akkor már vége.

Virágzás előtt, február-márciusban (ha van már 10 fok odakint) lehet adni egyszer káliumban gazdag tápoldatot. Aztán még egyszer-kétszer virágzás után, ha nincs nagyon meleg. És ismét egy-két alkalommal augusztus végén. A virágos balkonnövényeknek való megfelel, de tartsuk be a ráírt adagolást, nem kell túlzásba vinni.

Mindez nem garancia, csak egy kis segítség. Esztétikai tanácsokat nem adok, ezt mindenki találja ki maga.

Megjegyzem, sokat járunk az Alpokba, figyelem és próbálom megérteni ezeknek a növénykenek az életkörülményeit, szervezetük működését. Ezen kívül rengeteg könyvet összeolvastam már a témában. Magyarul sajnos nem nagyon van, de angol nyelven igen sokat lehet találni. Akit egy kicsit komolyabban érdekel ez a téma, annak például nagyon tudom ajánlani egyik olvasmányomat, amelyről írtam is ITT.

A többi típusú edénykertet egy másik bejegyzésben mesélem el, itt már csak néhány kép következik.

EZT AZ EDÉNYT ÚGY TALÁLTAM KI, HOGY EGYMÁST KÖVETI A
KÜLÖNBÖZŐ FAJOK VIRÁGZÁSA
 MÁRCIUSTÓL NAGYJÁBÓL JÚNIUS KÖZEPÉIG.