Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!

2015. december 18., péntek

Nancy Ondra


Ő egy amerikai kertész(asszony). Körülbelül egy éve olvasom a blogját (lásd fent), és körülbelül a példaképemmé vált (azért csak "körülbelül", mert ez persze már nem olyan, mint amikor az ember 14 éves), nem csak azért, mert nagyon szép kerti fotókat készít, hanem mert kertészeti írással és még sok más olyan tevékenységgel keresi a kenyerét, ami valami módon a kerthez, kertészethez kapcsolódik (fotózás, képeslapok, naptárak készítése, mag eladás, alpaka tartás, aminek híresen finom gyapjújából nemezkészítés, stb.).
(Hadd jegyezzem meg, ehhez vagy Amerika, vagy Magyarországon egy átlagon felül rámenős ember kell, hogy ilyesmikből szabadúszóként meg lehessen élni. Ő pedig nem meggazdagodni akar, egyszerűen csak gondtalanul élni olyan tevékenységekből, amik kedvesek neki, és úgy tűnik, ez sikerül is.)

Már sok könyvet kiadott, jelenleg is útban van kettő, és amennyire bele lehet nézegetni a neten, ezek nagyonis megérik az árukat. Ha nem lenne drágább a postaköltség, mint maga a könyv, biztos, hogy megvennék néhányat.
Félreértés ne essék, nem kért meg, hogy reklámot csináljak neki, bár kétségtelenül nem teljesen "ártatlan" ebben az a gesztus, amit minden évben megtesz a blogján. Rengeteg növényt számláló kertjében rengeteg magot gyűjt ősszel, és ezek nagy részét felajánlja olvasóinak, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Lehet kérni belőle max. 12 félét (!), és ő elküldi postán. Mindezt úgy, hogy az USA-ban élőktől kér egy felbélyegzett borítékot. de a tengeren túli olvasóitól még a postaköltséget sem kéri el! Természetesen az ember aztán szintén ajánl cserébe saját magokat, ha van, kertészek között ez így szokás. Én ezt sajnos már csak jövőre tudom megtenni, mert elég váratlanul ért a dolog.
De nem tudtam ellenállni néhány nagyon érdekes évelőnek, amelyekről úgy gondolom, a blogjában olvasott tapasztalatai és fotói alapján, hogy nálunk is kiválóan működnének.




Egyúttal megtanultam, hogy van néhány nagyon szép Amerikában honos vad klemátisz faj, ezekből felajánlott négyet, mindjárt kértem is belőle, és már földben vannak, mert hideghatásra van szükségük a csírázáshoz. Kíváncsian várom, hogy mi lesz.

Egy másik szép évelő, amit nála láttam először, az Amsonia hubrichtii, remélem módom lesz most ezt is kipróbálni.

  
(nyár eleji virágzás és őszi lomb, a képek egyelőre a netről)

Milyen szép is lehetne a világ, ha minden ember legalább ennyire értelmes dolgokkal foglalkozna! (Megengedem, hogy nem muszáj mindenkinek kertészkedni, vannak más értelmes dolgok is az életben.)


2015. december 10., csütörtök

Egyelőre a kankalinokról

Említettem, hogy egy kedves gesztusról fogok beszámolni. Egyelőre viszont a télen virágzó kankalinjaimat szeretném bemutatni.
Ez persze vicc. Normális körülmények között nincs télen virágzó kankalin. Néhány fajra jellemző az ŐSZI másodvirágzás. Ilyen a cifra kankalin (Primula auricula) és ennek fajtái, a szártalan kankalin (P. vulgaris), és biztos még néhány más is. Na de most tél van – hivatalosan legalábbis. 
Idén nálunk az auricula hibridek nem tartottak őszi bemutatót. Az az érzésem, a növényeket látva, hogy nem igazán életerősek, nem érzik jól magukat a helyükön valahogy. Arról nem is beszélve, hogy valamilyen "kedves" kerti vendég cafatosra rágta a leveleiket.

November eleje óta kitartóan virágzik a dobverő kankalin, igaz, csak a fehér. Az ő levelei is ki vannak csipkésítve, de úgy tűnik, nem bánja.

PRIMULA DENTICULATA

Nemrég kivirágzott egy kis szártalan is, ami már valamikor régen került a kertbe, nem én hoztam, de nagyon szeretem őket, és örülnék, ha jobban is szaporodnának, mint ahogy teszik.

PRIMULA VULGARIS

A legnagyobb meglepetés viszont a Janka kankalin. (Eddig nem is tudtam, hogy ez a magyar neve a Primula frondosa-nak. Janka Viktor erdélyi származású magyar botanikus volt, a Balkánon is kutatott, az is lehet, hogy ő találta meg ezt a fajt, bár erről nam találtam adatot.) 
Ezt a kedvenc kankalinomat még soha nem kaptam rajta, hogy ősszel virágozna újra. Pláne télen! Nem hozott hosszú virágkocsányt, mint ahogy tavasszal szokta, hanem az elhalt levelek között, a téli nagyon "lisztes" rügy tetején egyre-másra jelennek meg az apró, kb. fél centi átmérőjű virágok.

PRIMULA FRONDOSA

A látvány persze szívmelengető, de azért kicsit aggódom, hogy mi lesz tavasszal, mert tudom, hogy a virágzáshoz elég sok energiára van szüksége a növényeknek. Most azonban, még amelyik nem vesztette el a leveleit mint ez a kis Janka, az sem sok szénhidrátot tud előállítani, mert hideg van, rövidek és sötétek a nappalok. Ezért valószínűleg a felhalmozott tartalékaikból gazdálkodnak nagyrészt. Csak hát azt a tavaszi kihajtáshoz/virágzáshoz halmozták fel!
Persze ezen úgysem lehet változtatni, ha ő így érzi, így csinálja. A dobverőkről már leszedtem egy-két virágszárat, de azért nem akarom teljesen elrontani a Természet játékát, majd megoldja ő valahogy. Mindig megoldotta. 


2015. december 1., kedd

Egy napsütéses november maradványai

Érdekesen nyilatkozott a minap az egyik amerikai blogszerző. Éspedig, hogy ő nagyon szereti a novembert. Addigra ugyanis már nagyjából elvégezte a kerti munkákat, nincs több tennivaló kint, és megkezdheti az álmodozást a következő évről, ami tulajdonképpen jobb is, mint a valóságos kertészkedés, mert nem jár annyi kudarccal. Bár van benne igazság, ez az utolsó rész nagyon különös egy amúgy nagyon aktív és agilis – és nem utolsó sorban sikeres kertész – amerikai férfi "tollából".



Nos, mivel a mi novemberünk idén csodálatosan szép volt (amióta a világon vagyok nem éltem még ennyi napsütést novemberben), én igenis sokat dolgoztam még ebben az elmúlt hónapban odakint. De immár én is úgy érzem, hogy mindent elvégeztem (-tünk). Vasárnap a komposztot is elterítettük, úgyhogy némely ágyások jó fekete takarót kaptak, lásd fent.

Van olyan kiváltságos (?) is, aki arany színűt, például a Hollandiából hozott Podophyllum. Aludjon szépen tavaszig, a száraz juharlomb nem csak a hidegtől, de remélhetőleg a túl sok téli esőtől, hótól is megvédi. Már ha lesz ilyesmi persze :)



Tegnap aztán, a már félig alvó kertben bóklászva megörökítettem néhány pillanatot, amit valahogy olyan drámainak találtam. Lehet, hogy ezt a drámaiságot csak az adja, hogy már nem sütött a nap, és így sötét környezetből világít ki még mindig néhány gyönyörű virág. November végén!

CYCLAMEN CILICIUM, HA MINDEN IGAZ.
ŐKET MAJD BEVISZEM A FAGYMENTES LÉPCSŐHÁZBA, HA ODAKINT MÁR NEM LESZ FAGYMENTES.

Itt nálunk eddig egyetlen fagyos éjszaka volt, a múlt héten, azt is nagyjából csak onnan tudtuk, hogy a madarak vize kissé jeges volt reggel. De az egynyári virágok az erkélyen (petúnia, verbéna, lobélia) meg sem parittyázták, ahogy gyerekkorunkban mondtuk volna.

És persze a makacsul virágzó kankalin sem. Kíváncsi vagyok, marad-e elég ereje tavaszra...

PRIMULA DENTICULATA

Végül pedig a két "legdrámaibb" kép. Az alábbi különösen színben nagyon tetszik. A hunyor sötétzöldje, az amerikai májvirág megbarnult levelei és a krókusz kékje nagyon jól mutat együtt. Idén az amerikai májvirág levelei nagyon szépen színeződtek. Máskor inkább amolyan unalmas barnák lesznek, és el is rothadnak lassan a novemberi esők hatására. Most talán azért ilyen, mert eső helyett sok napsütést kapott az év egyik legsötétebb hónapjában.

HELLEBORUS HIBRID, HEPATICA AMERICANA, CROCUS SPECIOSUS 'ARTABIR'

Ez a kis törpe rózsa szintén nem akar nyugovóra térni még. Petrának igaza van, minden késői virág sokkal intenzívebb színű, mint nyáron,  a melegben volt.

ROSA 'THE FAIRY'

Legközelebb, ha minden jól megy, egy nagyon kedves gesztusról fogok beszámolni.

2015. november 11., szerda

Novemberi képek Nektek

Ha már valamiféle napló (is) ez a sok irkafirka, akkor elmondom, hogy az idei november olyan, amilyet én még nem éltem a 45 évem alatt. Annyi napsütésben van részünk, és olyan melegben, ami egészen rekordos. A minap azt mondták a rádióban, hogy 1880 óta nem mértek ilyen meleget novemberben. 

Hanyagolom tehát a benti munkát, kint takarítom az illatos, aranyszínű avart... na és persze fényképezgetek. Küldök Nektek néhány képet, kedves olvasóim. A sorrend nem fontossági, hanem a kerti sétám szerinti.

A sziklakertben:

EZT PETRÁNAK KÜLDÖM, MERT CSUPA SZÉP KIS ÖRÖKZÖLDEK

EZT A MÁSIK SZIKLAKERTI PILLANATOT NYŐZŐNEK, MERT OLYAN,
MINTHA ERDŐ SZÉLÉN KÉSZÜLT VOLNA

A sziklakert fölötti "napos" ágyásban:

A FÜVEKET BALU-NAK

Pennisetum alopecuroides


Imperata cylindrica 'Red Baron'

A nagy évelőágyásban:

SZÉP SZÍNES ŐSZI LOMBOT MELINEK

EZT A BOKROT ARANYALMÁNAK, KOSZORÚALAPNAK
(Physocarpus opulifolius 'Diabolo')

A KRÓKUSZOKAT REGGELI NAPSÜTÉSBEN HOLDGYÖNGY-NEK

EZT A KIS NOVEMBERI RÓZSÁT, MERT ILLATOS, KAVICS-NAK

S mielőtt befejezném sétámat,

A KRIZANTÉMOT A KERTELGETŐNEK, AKINEK ELFELEJTETTEM A NEVÉT, BOCSÁNAT!

Akiket kihagytam, azoktól elnézést, ilyen gyönyörű napot kívánok nekik is:



és még egy szép virágot mindenkinek:


2015. november 3., kedd

Novemberi virágok

Az egyszerűség kedvéért ABC sorrendben...

ACONITUM CARMICHAELI 'ARENDSII' (SISAKVIRÁG)

ASTER (DE AZ IS LEHET, HOGY MÁR SYMPHYOTRICHUM, VAGY VALAMI EGYÉB :))
 Újabban ugyanis teljesen átneveztek egy csomó Astert a kertészek zavarbaejtése céljából :)


CAMPANULA 'ADANSA'

CAMPANULA PORTENSCHLAGIANA

CAMPANULA RADDEANA




CROCUS SPECIOSUS 'ARTABIR' NÉVEN VETTEM



Ő MEG CSAK ÚGY JÖTT, NEM TUDOM, HONNAN
Tavasszal már láttam a leveleket, akkor sem volt fogalmam, honnan kerültek ide krókuszok. Annyira fiatal még ez a kert, és máris vannak ilyen igen szívesen látott jövevények. Talán a sziklakertben felhasznált – használt – virágföldekben lapultak kis hagymák, amelyek mostanra tudtak virágzóképessé fejlődni. Az is lehet, hogy az évek során elszórt magból... Én ezt a bibéje alapján sáfránykrókusznak nézem, de nem tudom. Még nem nyílt ki teljesen. Szerencsétlenségére olyan helyre pottyant, ahol nem kap ilyenkor túl sok napsütést szegényke.


CYCLAMEN MIRABILE FAJTÁK – EZEK MÁR BIZTOSAN MAGRÓL, ÉN VETETTEM, TALÁN 4 ÉVE


GERANIUM SANGUINEUM STRIATUM, A PIROS GÓLYAORR RÓZSASZÍN VÁLTOZATA

HYDRANGEA MACROPHYLLA – NEMRÉG KAPTAM AJÁNDÉKBA, HOLLAND ÁRU,
KÍVÁNCSI VAGYOK, MIRE MEGY MAJD TÉLEN, FŐLEG, HOGY ILYENKOR KIVIRÁGOZTATTÁK.
KISSÉ VALÓSZÍNŰTLEN SZÍN EBBEN A HÓNAPBAN, ÉS MERÉSZ TÁRSÍTÁS EZZEL A NARANCCSAL,
DE NEKEM JÓLESIK.

A TAVALY GÖMBNEK VÁSÁROLT KRIZANTÉM.
HÁT, MOST NEM GÖMB, DE AZÉRT NEM ROSSZ.



ŐT VISZONT AZ ÉVSZAK (VAGY AZ ÉGHAJLAT) VIRÁGOZTATTA KI.
PRIMULA DENTICULATA (A TAVASZI "DOBVERŐ", HA MÉG EMLÉKSZIK VALAKI. MOST NEM ANNYIRA DOBVERŐ JELLEGŰ...)


STERNBERGIA LUTEA (VETŐVIRÁG)


TROPAEOLUM MAJUS, KÖZÖNSÉGES SARKANTYÚKA.
TAVASSZAL VETETTEM, HELYBE, TALAJTAKARÓNAK, DE NEM IGAZÁN VÁLT BE EZEN AZ ÁRNYÉKOS HELYEN.

És végül a nemvirágok, de gyönyörűek:

AZ A SEJTÉSEM, HOGY A FENYŐKÉREG MULCS AZ OKA, HOGY AZ ÁRNYÉKI ÁGYÁS TELE VAN GOMBÁVAL.


ŐSZI SZÍNBEN AZ ÁRNYLILIOMOK

GAULTHERIA PROCUMBENS.
Ő IS AJÁNDÉK. CSAK EDÉNYBEN MEREM TARTANI, MAJD ELMESÉLEM EGYSZER, HOGY MIÉRT.

... addigis sok szép őszi színt mindenkinek!


ITT IS JÓL NÉZ KI.

2015. október 13., kedd

Hidegben, szépet keresve

Arról ismerszik meg a hitelesített kertész, hogy ha legalább időnként – de rendszeresen – nem túrja a földet, akkor elkezdenek nőni az ujjai. És csak nőnek, nőnek, amíg végül egészen összegabalyodnak. Ezt bizony jobb elkerülni, ezért van, hogy nem bírunk magunkkal ilyen cudar hidegben sem. Aki nem hiszi, járjon utána.
Tegnap elástam néhány tulipánhagymát tavaszra, levágtam néhány csúnya hajtást a komposztra, néhány szépet meg a vázába, már ez is segített valamit. Ma is kimentem. Gondoltam, ideje átültetni ezt-azt, amiről idén kiderült, hogy nem jó helyen van. De olyan hideg volt, hogy egészen elbizonytalanodtam, mert első perctől komolyan fázott a kezem. Azt hiszem, a 7-8 fok október közepén, dél körül, nem egészen átlagos.
Egyszer csak azt vettem észre, hogy ásó helyett a fényképezőgépre fagy rá a kezem.



Gyakori tünet ősszel, hogy szomorú látvány a kert. Én ezért szeretem a füveket, mert így mégsem annyira lehangoló. 
Az is jellemző, hogy akkor lehet igazán szép pillanatokat elcsípni, ha az ember nagyon közel megy, és a fényképezőgép lencséjén keresztül néz. Ezt nagyon tudom ajánlani. Mindjárt jobb kedvünk lesz tőle még ilyen szomorú időben is, mert ilyenkor egészen élénkek a színek a szürke felhős ég alatt.









Nem tudom, hogy ez a könyv szerint augusztustól virágzó sisakvirág fajta (Aconitum carmichaelii 'Arendsii') más magyar kertekben mikor virágzik, nálunk minden estre csak most kezdte, október elején. Úgyhogy az alsóbb bimbók már valószínűleg nem is fognak tudni kinyílni, hacsak a tél nem késik nagyon:



Több szempontból sem váltak be nekem a sisakvirágok, pedig szép álmokat kergettem még tavasszal. Az A. napellus egyáltalán nem virágzott, cserébe nyár közepén teljesen elsárgult. Ez a carmichaelii pedig nagyon csúnyán felkopaszodott, és már hónapok óta fejlődnek a bimbók, most kezdtek csak kinyílni. Mivel kissé távol ültettem a töveket (50-60 cm), hogy legyen helyük terjeszkedni, és ne árnyékolják egymást, most aztán olyan távol vannak, hogy walkie-talkie-val tudnának csak értekezni, ha lenne nekik, egy fotóra meg semmiképpen nem férnek fel. Sőt, mintha mély utálattal igyekeznének még távolabb dőlni egyik a másiktól.

Az őszi krókusz parádé az idén is elmarad, azt hiszem, mert valami most is megeszi a sziklakertben lévő néhány virágot.
Némelyiknek elrágja a szárát a tövénél, de nem bántja a virágot. Ez esetben gilisztára gyanakszom, és ebben egy szakember is megerősített. Egyébként tele van a sziklakert gilisztával, ennek örülnöm kéne, de mindenhol ott vannak a kitúrt, nem éppen dekoratív fekete füldkupacaik:



Van aztán olyan krókusz is, amelyiknél maga a bimbó van elcsúfítva kóstolás okán, mielőtt még kinyílhatna:



Na és persze a 8 fok amúgy sem elegendő ahhoz, hogy kitárják szirmaikat.



Meglepetésemre szépen színeződik a Spring Pink liliom levele:



Ha az éjszakai hidegekhez egy kis nappali napsütés tudna társulni, akkor minden lomb sokkal szebb lenne. Az árnyliliomoknak most erre igen nagy szükségük lenne, különben csúnya halála lesz a leveleiknek.

De mivel ezt nem rendelhetem meg, tovább kerestem a szépet a hideg kertben, és még találtam.

GERANIUM 'ANNE THOMSON'


Idén tavasszal felfedeztem magamnak egy szép kis kőtörőfűt, ami nem sziklakertbe való, talajtakarónak szeretném használni az ágyás szélén. Szépen terjed, és igen dekoratívak a levelei.

SAXIFRAGA STOLONIFERA (INDÁS KŐTÖRŐFŰ)


Az őszi ciklámenek is kihozták már gyönyörű leveleiket:



Ez azt jelenti, hogy lassanként befejeződik a virágzás, bár ez még nem holnap lesz, ahogy a képen is látszik:



A késő őszben az a jó, hogy minél későbbi az ősz, annál inkább üzen a tavasz. Kérdés: Hol a tavasz üzenete az alábbi képeken?







A következőn talán már egyértelműbb:



A fenti három képen pedig, mindháromnak a közepe táján, a kereklevelű ciklámen szép levelei látszanak. 
Ha valakinek nem egyértelmű, megmutatom közelebbről:




Persze, ebben van egy kis csalás, hiszen ő mindig kihozza ősszel a leveleit. De mert tavasszal virágzik, ezért valahogy mégiscsak a tavaszt látom a nem is annyira kerek, inkább szív alakú levelekben integetni. Ugyanilyen hideg lesz akkor is, amikor majd ő virágzik, de az már egy másféle hideg. :)