Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!

2013. január 22., kedd

Megkezdődött a tavaszi ciklámen szezon

Hull a hó, olvad a hó, hull a hó, olvad a hó... Cammog, cammog a január ezzel a monoton nótával. A napsütés adagunk csak heti egy alkalom, a fotózáshoz is vajmi kevés a fény. De a lépcsőház üvegfala mellett beindult a ciklámen virágzás. Azt pedig nem lehet kihagyni.

CYCLAMEN  ALPINUM  (FORMA  LEUCANTHUM?)
A fenti kép talán érzékelteti, hogy milyen aprók ezek a virágok (nincs 2 centi sem az átmérőjük).

A Cyclamen alpinum, mint a legtöbb ciklámen faj, Törökországban honos, dél-nyugat Anatólia hegyeiben él, január és április között virágzik, hóviszonyoktól függően. Hivatalosan a fagytűrő (de nem télálló!) fajok közé tartozik, ami azt jelenti, Grey-Wilson szerint, hogy -14°C-t még elvisel rövid ideig, ha nem teljesen száraz a talaj. Én azért ezt egyelőre nem próbáltam ki, biztos ami biztos, a lépcsőházban teleltetem, ahol 0° alá soha nem esik a hőmérséklet. 

Ahogy már meséltem, több faj lakik itt egy ládában. Jósolták, hogy nem lesz ennek jó vége, a különböző fajok egymást elnyomják. Én egyelőre ilyesmit nem tapasztaltam, bár az tény, hogy vannak, amelyek sokkal jobban tudnak "nyomulni", több levelet hoznak mint némely társaik, ilyen például a Cyclamen mirabile. De attól még a szerényebbek (mint például a fenti alpinum) ugyanolyan bátran és bőségesen virágoznak a maguk idején. A tarka levélszőnyeg pedig nagyon szép textúrát ad virágok nélkül is a tél folyamán:





Az egyetlen gond, hogy ilyen összeültetésben kicsit nehezebb  a fajokat egyértelműen megkülönböztetni egymástól. De ezt a döccenőt át lehet lépni egy kis utánajárással, ami nekem mindig izgalmas elfoglaltság.
Itt van például a fenti növény virága közelebbről:

CYCLAMEN  ALPINUM  (FORMA  LEUCANTHUM?)
Igaz, hogy kissé propellerszerűen állnak a szirmai, ami az alpinumra jellemző, de ugyan miben különbözik tőle a coum fehér változata? (Színt leszámítva, mert az egy fényképen nem biztos, hogy mérvadó, mint itt sem, ciklámennél pedig nem feltétlenül határozó bélyeg.)

CYCLAMEN  COUM
Nos, könyv szerint a szirmok tövénél lévő sötét folt formáját kell nézni: a C. alpinum esetében ez egy feketésbordó, tele folt, míg a C. coum  bíborszínű foltja durván egy m betűt formáz (a fenti képen látszik, valóban.)
Az alpinum virága általában sötétrózsaszín, kivéve a forma leucanthum változatot, amely fehér, bíbor folttal, ez van nekem, de most valahogy rózsaszínes beütésű, nem csak a képen, hanem a valóságban is. Még egy kép róla:


Sajnos a leveléből itt nem sok látszik. Szó ami szó, itt a ládában teljesen összekeverednek a levelek, és rendszerint lehetetlen virágot a saját levelével együtt fotózni. Egy tavalyi képen látszik együtt a virág a levéllel, és tavaly tényleg fehér volt a virág.

P.S. Némi további kutakodás után úgy látom, hogy a f. leucanthum-nak, nem véletlen a neve, tényleg fehérnek kell lennie. Amelyik ilyen rózsaszínes beütésű, az a sima C. alpinum (amely ezek szerint nem mindig sötétbíbor színű). Na, itt a vége, aki nem hiszi, járjon utána.
Egyébként nagyon szép – és remélhetőleg korrekt – ciklámenes képek láthatók az Edgewood Gardens oldalán.


Ahogy előbb talán már kiderült, a Cyclamen coum is kezd virágozni. Ő kertben télálló nálunk, de cserépben nekem már néhányszor megfagyott, úgyhogy most már szintén a lépcsőházban telel. Itt sajnos az üvegfal ellenére is túl kevés ilyenkor a fény, ezért kissé megnyúlnak a levélnyelek és a virágszárak. Többféle változat van egy nagyobb cserépbe ültetve, így itt is többféle levélmintázat látható, de ez mind Cyclamen coum:

CYCLAMEN COUM LEVELEK

És búcsúzóul még egy érdekes borostyánlevelű ciklámen szelekció (nem én szelektáltam, ne tessék megijedni!). Magból lett, és még fiatal, de talán idén ősszel már ő is megmutatja majd a virágát is.

CYCLAMEN  HEDERIFOLIUM  'SILVER  ARROW  LEAF'

2013. január 15., kedd

Virágzik a Veltheimia!


Sokkal hamarabb, mint az eddigi években, hiszen csak február derekán, vagy annál később szokott.
Írtam már a hengeresliliomról tavaly.
Idén valahogy másképpen gondolta a dolgot, mert nyár közepén minden szárazság ellenére hajtott egy csokor levelet, és onnan kezdve nár "sínen volt". Ősz elején megjelent valami seprűszerű a levélrózsa közepén, ami nem igazán emlékeztetett bimbóra, mert csak a keskeny fellevelek látszottak a virágzaton, semmi más. Nagyon hosszú várakozás után aztán decemberben megjelentek az apró bimbók a fellevelek tövében (lásd fent említett bejegyzés) és ebből végülis virágzat lett, minden rossz sejtelmem ellenére. És most, január közepén lassan már elvirágzik.
Öntörvényűsége és furcsa, nagyon hosszú szárú virágzata ellenére szeretem.


2013. január 14., hétfő

Inni kék!


Az éjjel betemette a hó az itató edényt, szép nagy bucka nőtt a fagyos vízre. Ők pedig jöttek, ott ugráltak, turkálták a havat a csőrükkel, sőt, rászálltak az erkély korlátra és alulról mustrálgatták a vizes tálat. Így hát letakarítottam a havat, kiszedtem a jeget és friss vizet öntöttem, aminek aztán víg ivászat-fürdés-pancsolás lett az eredménye.

2013. január 11., péntek

Régi újak

A jácintot tavaly ilyenkortájt vettem, már hajtatva. 
A hőkezelt jácintok hagymáját tiszta homokba ültetik, negyon kis cserépbe, így teleltetik, aztán decembertől kezdve hajtatják, vagyis kivirágoztatják. Úgy szól a tanmese, hogy ha az ember az elkövetkező években is szeretne belőle virágzó növényt, akkor virágzás után is öntözgetni kell, és amint jön a tavasz, amíg még van zöld levele az első adandó alkalommal ki kell ültetni a kertbe. Vagy legalább nagyobb cserépbe, tápanyagdús földbe, amíg vissza nem húzódnak (szép lassan le nem sárgulnak) a levelei.
Nos, én a tavaly, egyszerűen lustaságból, nem ültettem sehova. Azonmód a homokban neveltem tovább, de hetente-kéthetente, ahogy éppen eszembe jutott, adtam neki virágos növényeknek való (káliumban gazdag) tápoldatot. Kitettem a lépcsőház üveg fala mellé, egyrészt, mert ott a legjobbak a fényviszonyok, másrészt mert ilyenkor már mindennek nevezhető csak szépnek nem.
A levelek sárgulása után abbahagytam az öntözést, és otthagytam a helyén őszig, teljesen szárazon. Megjegyzem, sok reményt nem fűztem hozzá.
Szép nagy hagymát találtam ősszel a cserépben (a csúcsán már látszik a hajtás):

JÁCINT HAGYMA,  4 CM LEHET AZ ÁTMÉRŐJE

Érdemes tudni, hogy a rózsaszín jácintok hagymája lilásrózsaszín buroklevéllel fedett, a fehérek színe inkább hasonlít a vöröshagymáéhoz.
Elültettem, alaposan megöntöztem, betettem az erkély sarkába, majd elfelejtettem. December végéhez közeledvén, túl az első komolyabb fagyokon, eszembe jutott. Szép zöld, sértetlen levélcsomó díszlett a tetején. Behoztam egy hűvös szobába, ahol olyan 3 hét alatt kivirágzott.

Ilyen volt tavaly:

TAVALY, "GYÁRILAG" HAJTATVA
és ilyen most:

IDÉN, HÁZILAG HAJTATVA

Hibája, hogy a virág nem emelkedett a levelek fölé, és persze, mivel nem kapott olyan szigorú, "gyári" hőkezelést, ezért nem lett olyan tömvetömött a virágfürt. Viszont két virágszárat hozott, és jobban hasonlít természetes ősére. Az illata pedig így is bódító.



A cikláment már évek óta nevelgetem, de az első év után többé nem volt hajlandó virágozni. Idén tavasszal, amikor a kánikula kezdte csattogtatni a fogait, abbahagytam az öntözését, bármennyire is kókadozott. Egész nyáron szárazon pihent egy sarokban. El ne feledjem: meg is fenyegettem (mint itt).
Ősszel aztán látom, hogy megjelent egy zöld levélke a gumó csúcsán. Akkor elkezdtem öntözgetni, tápoldatozni, alulról szívatva fel, és most itt van:


Remélem kedvet csináltam mindkettőhöz!

2013. január 10., csütörtök

A tengeri alga kivonatokról

fordítottam le egy cikket legutóbb az Interkertnek.

Itt van:

A fotó forrása: http://www.sxc.hu/