Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2011. február 28., hétfő

Crocus angustifolius

Sokszor hallottam már barátoktól, ismerősöktől, hogy a krókuszt kikericsnek nevezik és fordítva. Ezért gondoltam, itt a jó alkalom, hogy tisztázzam a különbséget, amely – megvallom – sokáig számomra sem volt világos, hiszen a virágjaik tényleg LÁTSZÓLAG egyformák, és mindkét nemzetségben vannak tavasszal és ősszel virágzó fajok is.

A kikerics (Colchicum) régebben a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozott, mostanában a botanikusok megalkották a kikericsfélék családját számára, azt hiszem, azért is, mert a többi liliomféléktől eltérően magháza alsó állású. De a virágszerkezet egyébként a liliomfélékéhez hasonló, vagyis 6 porzója van.



(Ezek régi, és ráadásul "buta" képeink, de azért látszik a lényeg – rákattintva nagyobban is.)

A krókusz (Crocus) az íriszfélék (Iridaceae) családjába tartozik, és ennek megfelelően 3 porzója van.

Crocus pulchellus – a bibe narancsszínű, a porzók fehérek
Tehát ha az ember belenéz a virágba, teljesen egyértelműen meg lehet különböztetni a két fajt. Ezen kívül persze vannak más különbségek is, hiszen a levelük sem egyforma, de mi van, ha nincs levél?

A krókuszról még annyit, hogy a crocus szó fonalat jelent, és a jóféle sáfrány (Crocus sativus) fűszernek használt bibéje ihlette az elnevezést, mert ez megszárítva fonalszerű. A sáfrány szó pedig az arab sahafran, zafran (= sárga) szóból származik. Ezeket a Molnár V. Attila már említett könyvéből tanultam.

E kis bevezető után íme egy gyönyörű krókusz faj, amelyik most hirtelen kedvencemmé vált (eddig ugyanis csak képen láttam, de most itt pompázik előttem egy cserépben).


Crocus angustifolius

Az előző bejegyzésemben csak úgy lazán keskenylevelű krókusznak neveztem, mert lefordítottam a latin nevét magyarra. De most a nemrég elhunyt Priszter Szaniszló könyvéből (Növényneveink) megtudtam, hogy becsületes magyar neve ennél sokkal szebb: aranybrokát krókusz.
Nem is tudom, hogy ezt a nevet a virága miatt kapta, vagy a hagymagumója miatt, mert mindkettőre illik:






Az egész növény föld feletti része alig 4 cm magas, ehhez képest a hagyma átmérője több mint 2 cm.
A Krím félszigetről származik. A virág jellegzetessége – bár ezt nem nagyon szokták említeni –, hogy kinyílva a szirmok (lepellevelek) formája miatt inkább tulipánra emlékeztet mint krókuszra. A lepellevelek belül olyan aranyszínűek, mint a fenti képen, kívül pedig sötét barnás-lilás mintázat van rajtuk.


A krókuszok egyetlen "hibája", hogy megfelelő fény ÉS meleg hiányában a virágok összecsukódnak. Én úgy vettem észre, hogy mindkét tényező szükséges ahhoz, hogy a virág kinyíljon. Este akkor is összecsukódik, ha a meleg szobában van, nappal viszont 15-16 fokon már kinyílik, ha van némi természetes fény. Ha már nem csukódik össze este vagy hidegben a virág, akkor azt jelenti, hogy megtörtént a megporzás és nemsokára el is hervad.

Ez a faj annyira miniatűr, hogy kertbe kiültetve talán nem is igazán érvényesül. De sziklakert magasabb részén vagy kiemelt ágyban, egyéb törpe méretű fajokkal szép lehet. Szőnyagképző varjúhájakkal ültetném össze, mert azoknak is homokos talaj kell és nyáron csak nagyon kevés víz, így nincs az a veszély, hogy a krókusz hagymagumója elrothad a sok öntözéstől. Cserépben amíg van levele addig káliumban gazdag tápoldatot fog kapni rendszeresen.

A hagymagumót egyébként tavaly ősszel vettem a Csapody Körben egy hölgytől, aki a kertjében rengeteg hagymást nevel, és, bár a legtöbbnek nem tudja a hivatalos nevét, de az általa árult hagymák egészségesek, életerősek és megbízhatóan virágoznak legalább az első évben. A többi már tőlünk, vevőktől függ.



2011. február 27., vasárnap

Hagymások

Lassan megkezdődik a korai – és nálunk természetesen cserépben nevelt – hagymások ideje. Néhány növénykét máris "üzembe helyeztem", pedig valójában nem akartam előrehozni a virágzásukat. De mivel már nagy dárdák ágaskodtak a talaj fölött, megöntöztem őket. Ilyenkor tavasszal, amikor megindul a hagymások növekedése, nagyon veszélyes lehet a szárazság. Gyorsan meggondolják magukat, a virág elszárad, mielőtt még kinyílhatna, a gyökerek elhalnak, a hagyma pedig nyári nyugalomra tér, jövőre egészen biztos, hogy nem fog virágozni, jó, ha egyáltalán életben marad. Ide teszek most egy ilyen képet. Egyáltalán nem vagyok büszke se a képre, se a hozzá kapcsolódó történetre, de tanulságnak talán jó, nekem is az volt.


Ennek a krókusznak elszáradtak a virágai kinyílás előtt, és a levelek csúcsán is látszik a száradás, mert annyira vigyáztam, hogy nehogy túlöntözzem, hogy a végén túl kevés vizet kapott szegény. Egy ilyen növény aztán így marad, ebben az állapotban őszig, és ha túl sok vizet kap a tavasz folyamán, akkor szépen  elrothad a hagyma. Azóta már tudom, hogy ha homokos, laza a talaj, könnyen átmegy rajta a víz, akkor egész nyugodtan lehet öntözni, tavasszal semmi víz nem sok ezeknek a hagymásoknak, csak arra kell vigyázni, hogy nagyon hosszú ideig azért ne álljon vízben a cserép.

Visszatérve az aktuális témára.
Szóval megöntöztem ezt a cserepet, aztán jött a február végi fagy, és attól féltem, hogy a frissen öntözött talaj csonttá fagy, azt pedig nem fogják túlélni a hagymák. Úgyhogy behoztam a cserepet egy hűvös szobába. Így viszont menthetetlenül megindult a virágzás. Ma még egy kis napsütés is volt, úgyhogy nagyon szívderítő látványt nyújtottak ezek a pici, és ráadásul illatos virágok.


A cserépben van három Crocus angustifolius (keskenylevelű krókusz) – a narancs színű apróságok; 5 Iris danfordiae (török írisz) – a magasabb zöldessárga bimbók; két másik krókusz (sárga bimbó jobboldalt) – ezeket (is) névtelenül vettem, majd ha kinyílnak, talán kiderül, hogy kik ők, és két vagy három Tulipa turkestanica, amelyek majd később fognak virágozni, egyelőre csak sötétvörös dárdáik látszanak.
Az írisz erős, édeskés illatot áraszt, amiről nekem leginkább egyszerűen a TAVASZ jut eszembe, és kimondhatatlanul élvezem.

Az egyes fajokról, meg még más tavaszi hagymásokról is fogok részletesebben írni a közeljövőben.


2011. február 24., csütörtök

Nem enged a tél...

Nem akarja alább adni, nappal se megy 0 fölé a hőmérséklet. Napok óta nagyon hideg van, éppen azóta, amióta öntöztem. Minden évben február közepe után meg szoktam öntözni a legtöbb növényt, mert a korán virágzókon már ott vannak a bimbók, de a többieken is az új zöld hajtások. Az eddigi években ebből nem is volt gond, jól bevált a módszer. Most viszont nem tudom, mi lesz az eredménye, mert ennyire hideg rég nem volt a február vége, megint csonttá fagyott minden edényben a talaj... Meglátjuk.

A májvirág gyönyörű bimbói csúnyán lekókadtak.


Egy hagymás és egy Cyclamen coum-os cserepet behoztam a lépcsőházba, mert nincs kedvem megint elveszíteni őket.
Az előrejelzés szerint nem sok változik a következő két hétben (amennyire egyáltalán ennek hinni lehet), csak nappal talán nem lesz fagyos a levegő.
Tavasz, tavasz, merre jársz????



2011. február 18., péntek

Bimbók, rügyek-3

Ha már tél lett megint, maradok a "szobanövényeknél":

Veltheimia bracteata (hengeresliliom)
Írok róla bővebben, ha kivirágzik.


Cyclamen pseudibericum (a múltkori, már színesebb ruhában)
De úgy látom, nem sokáig lesz már bimbó.



Megjegyzés:
Sötétben, nagy blendenyílással készült képek, ennyit tudtam, de nagyon érdekes figyelni, ahogy nyílik a virág, ezért gondoltam, megosztom a "nagyvilággal".

Maga a növény egyébként így néz ki:

2011. február 16., szerda

Tavaszváró olvasmány téli napokra

Tél van ismét. Éjjel egy kis hó is hullt, és 0 fok körül lézeng a hőmérő higany(na jó, alkohol)szála.

Téli botanikai olvasmányaim legkedvesebbjét szeretném itt és most mindenki figyelmébe ajánlani! 


Írtam róla a KÖNYVEKRŐL szóló blogomban.