Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!

2010. július 30., péntek

Bowiea volubilis


Noha már Magyarországon is lehet találkozni vele, ez a növény hivatalosan még nem kapott magyar nevet. Tudományos nevét (Bowiea volubilis) James Bowie angol kertészről kapta, aki brazíliai és dél-afrikai gyűjtőútjairól vált híressé, a volubilis pedig csavarodót, tekeredőt, forgót jelent latinul.



Bár látszatra egyáltalán nem hasonlít illatos tavaszi virágunkhoz, ez a hagymás évelő a jácintfélék (Hyacinthaceae) családjába tartozik. Származási helye Dél-Afrika, Zimbabwe, Malawi, Zambia, Tanzánia. Ebből következik, hogy nálunk nem télálló, 10°C körüli hőmérsékleten érdemes teleltetni. Ez lehet akár egy sötét pince is, akkor a lombja teljesen leszárad, ilyenkor öntözni sem szabad. Nevelhetjük cserépben, de kiültethetjük a kertbe is, ha a fagyok előtt fölszedjük. Tavasszal az öntözés hatására kezd hajtani. Üvegházban, télikertben, ahol télen is van elég fény és meleg, nem tart pihenő időszakot.

Levelei nincsenek. Zöld szára viszont hatalmas kesze-kusza bozótot képezhet ha szabadjára engedjük. Csavarodva és kacsok segítségével mindenre fölkapaszkodik amit csak elérhet, 2,5 m magasságig is. Alkalmas kisebb falak befuttatására, ha támasztékot biztosítunk neki, föl lehet futtatni kiszáradt ágas fára, sőt, függönyszerűre is lehet alakítani egy kis ügyességgel. Metszés hatására jól elágazódik.


Virágai viszonylag jelentéktelen, apró zöldes csillagocskák, toktermésében fényes fekete magok fejlődnek. Pozsgás jellegű növény, nem igényel sok vizet, és két öntözés között érdemes hagyni egy kissé kiszáradni a talajt. Azt azonban ne várjuk meg, hogy hagymája összefonnyadjon. Bár képes regenerálódni, ez komoly stresszhatást jelent számára. A hagyma levegőigényes, ezért úgy kell ültetni, hogy fele, esetleg 2/3 része a talaj fölött legyen. Nem kedveli az állandó tűző napot, inkább félárnyékban neveljük, délelőtti napsütéssel. Ha nem tudjuk a tövét más növényekkel árnyékolni, akkor terítsünk rá néhány centi apró kavicsot.

Minden látszat ellenére igen igénytelen, könnyen nevelhető faj, az állandó lucskos talajt és a téli fagyot leszámítva nehéz elpusztítani. Élőhelyén a hagyma elérheti a 25 cm átmérőt. Inkább különlegességeket kedvelőknek ajánlom, kaktuszokat, pozsgásokat termesztő kertészeknél lehet beszerezni.

2010. július 28., szerda

Termések-4

Itt ugyan még nincs termés, egyelôre csak elnyílt virág, vagy jó esetben termés kezdemény. de nagyon érdekes, úgyhogy gondoltam, fölteszem.

Ezt a szép harangvirágot már bemutattam egy júniusi bejegyzésben.

Campanula raddeana 

A harangvirágokra jellemzô, hogy a pollen már akkor megérik, amikor a virág még ki sem nyílt. Ez részben gátolja az önbeporzást, mert a bibe viszont csak késôbb lesz képes a pollen fogadására, bár a rajta lévô szôrökre bôven ragadnak pollenszemek:


A C. raddeana esetében az érett porzók érdekesen visszakunkorodnak a magház irányába (a fenti felvételen ez is látszik, csak nem azon van az élesség).

Késôbb a bibe 3 felé hasad, és ekkor teljes mértékben alkalmas lesz a pollen fogadására (állítólag valamennyire már elôtte is képes rá). Kérdés, hogy van-e még ilyenkor a környéken csíraképes pollen.


(Csak így zárójelben: meg ne tévesszen senkit a fenti kép. A bibe nem akkor ölti ezt a formát, amikor a virág már elnyílóban van, hanem ez a kép készült egy kicsit késôn.)
Egyes harangvirág fajok képesek az önbeporzásra is, de azért ez általában nem jellemzô. Erre a fajra nincs erre vonatkozó adatom, de sajnos úgy tûnik, hogy ô erre nem képes, mert a június eleji bôséges virágzásnak nincs eredménye. Tudományos kutatások szerint sokféle rovar látogatja a harangvirágokat, de a megporzó képességük nem egyformán hatékony.

Most július közepén újra hozott néhány virágot, és kíváncsian várom, hogy ebbôl lesz-e valami.
A megszürkült, papírszerûvé vált szirmokat leszedtem róla (nem volt könnyû), hogy látni lehessen a benne rejlô titkot. A bibén ott van a pollen, de hogy végülis megtermékenyült-e, azt egyelôre nem tudom eldönteni. Itt most jobban látszanak a spirálszerûen összecsavarodott porzók is. Sajnos a sziromleszedési operáció közben az egyik leszakadt, úgyhogy csak 4 látható.


Ez az egész kis termôrész kb. 5 mm átmérôjû (a csészelevelek nélkül).

Szerettem volna magot ebbôl a szép virágból, de nem sokra van kilátás.

A fenti adatok forrása – kivéve a képekkel igazolt saját megfigyeléseket – Graham Nicholls Dwarf Campanulas címû könyve (Timber Press, 2006), illetve interneten megtalálható tudományos dolgozatok kivonatai (abstract).

2010. július 26., hétfő

Erdei ciklámen ráadás

Egy elôzô bejegyzésben bemutattam az erdei cikláment (Cyclamen purpurascens). Most muszáj újra betennem a képét, mert egyszerûen gyönyörû. A "nagyok" szerint az egyetlen ciklámen faj, amely cserépben nem nagyon szeret virágozni... :)
És ami nem is teljesen látszik a képen: a levelek alatt még számtalan bimbó rejtôzik.


Vége a kánikulának

És jó magyarországi "klímaszokás" szerint 2 nap alatt 20 fokot zuhant a hômérséklet.

2010. július 23., péntek

Zephyranthes grandiflora


Nálunk nem télálló hagymás növény. Ezért cserépben tartom és az elsô fagyok elôtt beviszem fagymentes pincébe. Itt várja meg a tavaszt, a talajban, elvileg szárazon, hacsak a szomszéd hölgy buzgón meg nem öntözi. Sejtésem szerint ez néha elôfordul, de eddig szerencsére nem okozott különösebb problémát, azt leszámítva, hogy január végén rendszerint már megjelennek az új zöld levelek, úgyhogy kénytelen vagyok minél hamarabb átültetni. Ezt már bemutattam egy tavaszi bejegyzésben.


Általában júniusban kezd virágozni, és többé-kevésbé augusztus végéig folytatja. Ilyenkortájt azonban már nincs olyan sok virág, mint az elején – amikor mi rendszerint éppen nyaralunk, úgyhogy a kezdeti virágpompának csak a maradványait szoktam látni.


Levelei hosszúak, szalagszerűek, a virág pedig 7 cm átmérôjû, első nap szép élénk rózsaszín, másnaptól aztán már lényegesen fakul a színe. Egy hagyma sok virágot hoz, eleinte folyamatosan, később aztán már ritkábban a nyár folyamán. Ami nekem nem igazán tetszik, hogy a virágszár elég hosszú. Az elnyílt virágokat én mindig leszedem.

Normál virágföldhöz keverek 1/3 rész perlitet, és ebbe ültetem tavasszal az átteleltetett hagymákat. Nyáron néha szoktam neki balkonnövény tápoldatot adni. Minden évben sok sarjhagymát hoz, ezek 2 év alatt virágzóképessé nevelhetôk tápdús talajban. Nyáron nem szabad hagyni a talajt kiszáradni, de természetesen nem szereti a lábvizet.
Láttam már balkonládát is beültetve vele.
Én sok hagymát teszek egy edénybe és sűrűbben tápoldatozom, mert szebb, ha több virág nyílik egyszerre.


MEGJEGYZÉS:
Sajnos a blogomban több helyen is Habranthus robustus néven szerepel, mert csak később tudtam kideríteni, hogy ő valójában Zephyranthes. A két növény ugyanis nagyon hasonlít egymásra. Alapvető különbség, hogy a Habranthus robustus virágai szöget zárnak be a szárral, míg a Zephyranthes virágai egyenesen állnak. A Zephyranthes grandiflora porzói egyforma méretűek, míg a Habranthuséi különbözőek. Majd igyekszem javítani a nevet mindenhol. 

Magvetés és magoncok

Új oldallal bôvült a blog (jobboldalt látható MAGVETÉS címmel).
Ezt a témát inkább külön tárgyalom, hogy könnyebb legyen bárkinek (nekem is :)) megtalálni.

2010. július 22., csütörtök

Lepkekabóca

Úgy hallom és látom, hogy a kertekben igen sûrû vendég mostanában. Nálunk is megjelent, az egyik miniatûr sziklakertben találtam meg a lárváit a havasi boglárkán, késôbb pedig rájöttünk, hogy az egész társasházi kert tele van ugráló nimfákkal, repülô imágókkal és undorító, vattaszerû levetett lárvabôrökkel. A növényeinken eddig érdemi kárt nem okozott, de ronda látvány.

Mindenki tanulságára közzéteszem itt rovarász barátunk képeit és leírását errôl az Amerikából nem olyan régen érkezett kártevôrôl.

2010. július 19., hétfő

Termések-3

Cyclamen persicum

Termesztett fajtáit a virágüzletekben lehet kapni, sokféle szín- és méretváltozatban.
Ennek a fajnak a terméses szára nem csavarodik össze, mint a legtöbb más ciklámen fajé, hanem csak kissé ívesen meggörbül. A termést így is a talajra tudja helyezni, a hangyák örömére.
Az itt látható termés még nem érett, de a szár már görbül.


Minden ciklámen fajra érvényes: Ha elvirágzás után a párta (vagyis az öt sziromlevél) egyben leesik, a szár kicsit megvastagodik és elkezd valamelyik irányból görbülni (nem kókadni!), azt jelenti, hogy a virág sikeresen megtermékenyült. Ha viszont a szár meglágyul és lekókad (és a párta ilyenkor rendszerint nem esik le róla), akkor a virág nem termékenyült meg, nem lesz mag. 

Erdei ciklámen


 Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), ahogy a neve is mondja,  lombos erdôk alján él. A legtöbb más ciklámen fajtól eltérôen gyakorlatilag nincs nyugalmi idôszaka. Örökzöldnek szokták nevezni. Valójában lecseréli a leveleit így nyár közepén, de ez alig észrevehetô folyamat, mert ahogy az új levelek jönnek elô, ugyanúgy sárgulnak le szép lassan az elôzô éviek. Nálunk június végétôl már virágzik, de sajnos nem tart ki ôszig a virágzás, mint ahogy az élôhelyein lenni szokott. Magyarországon is él, de én sajnos még nem láttam. Horvátországban a Plitvicei tavak környékén láttuk egy szeptember elején, tele volt vele az erdô alja és szép nagy virágcsokrok díszítettek minden tövet. Nagyon finom, parfümös jellegû illata van, hiányzik belôle az a kicsit vegyszerszerû "mellékíz" (-illat), amely némelyik más ciklámenre jellemzô.
A gumója gömbölyded, de könyv szerint a növekedés során eldeformálódik, és idôvel a 6 cm átmérôt is elérheti. Helyenként hosszúkás kinövések jöhetnek létre a gumón, amelyek leválasztva – saját tapasztalatom szerint is – meggyökeresednek és új növény nevelhetô belôlük. A ciklámeneknek fontos faji bélyege a gumó formája és az, hogy honnan erednek a gyökerek. Némelyik fajnál csak a gumó aljáról, másoknál a tetejérôl, ahonnan a levelek is, ismét másoknál pedig mindenhol, a gumó teljes felületén nônek gyökerek. Ezek közé tartozik az erdei ciklámen is.

Két éve kaptam a gumókat Ausztriából. Egy növénybarát küldte cserébe már nem is tudom, milyen magokért. Ô Linz mellett él, erdô közelében, és a szomszédos erdôbôl átterjedt a kertjébe, ahol nagyon szaporodik, így kiszedett nekem 8 nagy, már virágzóképes gumót, és 6 kis magoncot, és profi módon, mohába csomagolva elküldte postai csomagban. A fent említett szerzô szerint az erdei ciklámen felnôtt gumói nagyon érzékenyek az átültetésre, szabadföldbôl kiszedve és becserepezve kicsi az esélye, hogy megmaradnak. Nálam egy darab sem pusztult el, néhányat elajándékoztam, a hírek szerint azok is jól megvannak.
Két hete panaszkodtam, hogy az idén nem sokat virágzik. Nagy örömömre kiderült, hogy egyszerûen csak késôbb, mint tavaly, de valójában még több virágot hoznak a gumók, és a virágok színe is szebb, élénkebb, mint tavaly. Sôt, a külön cserépben nevelt magoncok is virágoznak az idén. Az illat esténként betölti az erkélyt.

A nagy gumókat egy 20 cm átmérôjû és 20 cm mély agyagcserépben tartom. A talajkeveréket sajnos nem írtam fel annak idején, de valamilyen humuszos-kavicsos keveréket készítettem nekik, és a teteje kb. 2 cm vastagon dolomitmurvával van takarva. Ez megakadályozza a gyors kiszáradást, nyáron hetente egyszer öntözöm, de akkor alaposan, amíg kicsorog a cserép alján a víz. Ez kb. 1,5 l vizet jelent. A telet így cserépben is nagyon jól bírják, bár a levelek lekókadnak a fagytól, de amint enyhül az idô szépen helyrejönnek. A cserepet be szoktam csomagolni vastagon újságba, és egy vödörbe állítom. Csak akkor szoktam nekik egy nagyon kevés vizet adni télen, ha már hosszú ideje nem fagy, és nem is várható a közeljövôben, és ha érzem, hogy száraz a talaj. Tavaly elôtt ugyan teljesen lefagytak a leveleik, de nyáron szépen kihajtottak és virágoztak. A magoncokat viszont eddig a fagymentes lépcsôházban teleltettem.
Nyáron egy árnyékos sarokban tartom, de az idén arra gondoltam, hogy kora tavasszal napos helyre teszem, hiszen az erdôben is süti a nap lombfakadásig. Hogy ennek köszönhetô-e a mostani bô virágzás, azt nem tudom.
Magvetésével eddig nem próbálkoztam, állítólag teljesen frissen kell vetni, mert különben nagyon hosszú ideig elfekszik, ha egyáltalán kicsírázik valaha. Tavaly sok mag lett, elég hamar be is érett. Most is sok rovar legyeskedik az illatos virágok körül.

A szöcske esete a vizesvödörrel

Hát, így járt szegény... Beleugrott, és "ottragadt".

2010. július 12., hétfő

Primula sp. (sieboldii?)

Ezt a növényt két éve kaptam azzal, hogy talán Primula sieboldii. Én is úgy gondolom, hogy talán.  Maga az alapfaj a távol-keletrôl származik, és ôszintén szólva a virága is, levele is más egy kicsit, mint ezé a növényé. De sok termesztett fajtája létezik, Angliában vagy 25 féle van forgalomban. Amikor hozzánk költözött április volt, és éppen virágzott. De azóta nálunk még nem volt hajlandó. Idén tavasszal is hiába vártam. És most, július közepén...




Kánikula van, és délelôtt teljesen lekókad, bármennyire árnyékolom, úgyhogy habitus kép majd akkor készül róla, ha egy kicsit helyreáll a turgor a leveleiben.

Helyreállt a turgor. Az elsô száron 11 virág van, a másadikon kevesebb lesz. Így néz ki a növény egészében: