Január tél nélkül

Ha megköveznek is bevallom, hogy már zsenge gyermekkoromban is utáltam a havat, jeget, hideget, mindent, ami a téllel járt. És hogy azóta is minden ősszel abban reménykedem titkon, hogy idén elmarad a tél. Egyszer már teljesült a vágyam. Ha jól emlékszem, a 2007-2008-as tél volt olyan, mint tulajdonképpen ez a mostani is, csak éppen végig. Hogy nem voltak nappali fagyok, sem hó egész idő alatt egy szikrányi sem. Mégis minden növény virágzott tavasszal, és nem történt katasztrófa a mezőgazdaságban. Tulajdonképpen ha van egy hónapnyi hidegebb idő, úgy 10 fok alatt, de nulla fölött (na jó, esetleg éjszaka lehet mínusz 1-2), az már a legtöbb növénynek elég a téli nyugalmi időszak letudásához. 

Most, január végéhez közeledvén, még nyugodtan kint vannak a nem télálló ciklámenjeim, sőt, már bimbós a Cyclamen alpinum és a coum is (ő elvileg télálló nálunk, csak nálam cserépben nem volt az mostanig).

Egyetlen gond van, ha nincs keményebb fagy legalább 2-3 hétig. A kártevők is teljes nyugalommal szaporodnak, és ez éppen nem jó. A fekete hunyorunk december eleje óta virágzik, de, mint kiderült, a virágok melegebb belseje jó kis otthont adott a tetveknek. Ilyet még nem is láttam eddig, hát most megmutatom az olvasóimnak is:

Írtam már talán arról, hogy a virágok belsejében mindig néhány fokkal melegebb van, mint a környező levegőben, vagy növényi részeken. Én ugyan nem mértem, de őrült szakemberek igen. Ez jó a méheknek kora tavasszal, de úgy tűnik, ilyenkor a tetveknek is nagyon kedvez.
Azt hiszem, elég undorító a fenti kép. Permetezni nem akartam, úgyhogy levágtam minden virágot. Egyetlen, még teljesen zárt bimbót hagytam meg, és kíváncsian várom, hogy az mit rejt, ha egyáltalán kinyílik. A hétvégére ugyanis már ijesztgetnek nappali fagyokkal. Tulajdonképpen nem ártana, ha megfagynának az ehhez hasonló hívatlan jószágok. 

Pedig a korán ébredőknek most nem esne jól a fagy. Néhány párnás havasi növényünk ősz folyamán szokása szerint behúzódott téli takarójába, a levélrózsák megbarnultak, csak a közepükön látszott egy kis zöld reménység. Most pedig, mint máskor márciusban, ismét kizöldültek.

A KÖZÉPSŐ KÉT SZÜRKÉS SZÍNŰ PÁRNÁT KIVÉVE A TÖBBINEK – A ZÖLD LEVELŰEKNEK –
ILYENKOR MÉG JAVÁBAN BARNÁNAK KÉNE LENNIE

Az alábbi Dionysia nem tudom, mennyire szokott megbarnulni a hideg évszakban, mert első telét tölti nálunk, de egy hónappal ezelőtt azért ő is úgy tűnt, mintha meg akarna halni. Kár, hogy arról nincs fotóm, nagyon érdekes lenne most egymás mellé tenni.

DIONYSIA ARETIOIDES

Arról nem is beszélve, hogy néhány növényen már szép fejlett bimbók vannak.

THLASPI ROTUNDIFOLIUM (KEREKLEVELŰ TARSÓKA).
LEGALÁBBIS AZT HISZEM, MERT MAGRÓL KELT MAGÁTÓL TAVALY.
A MAGASABBRA EMELKEDŐ LEVELEK KÖZÖTT MIND BIMBÓK VANNAK,
CSAK SAJNOS NEM TUDTAM MÁS IRÁNYBÓL FOTÓZNI, HOGY JOBBAN LÁTSSZON.
ALATTA A SAXIFRAGA SAJNOS NEM A TÉLTŐL BARNA.
DE AZ Ő HALOTT PÁRNÁJÁBAN CSÍRÁZOTT KI A TARSÓKA, TÖBB PÉLDÁNYBAN IS.

SAXIFRAGA 'GROSSER PRINZ', LEGHŰBB TÁRSUNK,
SOK ÉVE MÁR, HOGY MINDIG Ő HOZZA A TAVASZT.