"Egész nap gürizés?"

- kérdezte szembeszomszéd múlt vasárnap már úgy estefelé, miután kénytelen volt egész hétvégén nézni szegény, hogy a kertben dolgozunk reggeltől estig. Tény, hogy nagyon elfáradtam, akkor is, ezen a hétvégén is, pedig nem is én csináltam a nehezebb munkát. Azt a párom egyedül, egy derékkal, két kézzel-két lábbal, meg egy talicskával és sok örömmel:

Aki nem jött rá: ez egy kerti kiülőhely lesz. És hogy megmutathassam az erkélyen nyíló pompázatos kőtörőfüveket, ezért megmutatom azt a képet is, amikor még csak a kerete készült el a "kerti terasznak". A képen baloldalt hátul:

A gyeprács pedig azért gyeprács, mert ezt találta ki a baloldali lakásszomszéd (jobboldalt szerencsére már csak a kert van) a saját lakása elé, hiszen ez volt a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás. Így aztán, bár szerintünk nem is a legegyszerűbb és nem is a legszebb, mi is ezzel folytattuk, amikor a mi lejárónk elkészült, és ebből lett a járda is oda hátra. Természetesen egyszer majd gyep is nő benne, remélhetőleg.

Sajnos egyelőre nem olyan lila és illatos gyep, mint ami a kert többi részén van (a képek nagyíthatók!!!):

A jócskán elhanyagolt régi "gyep", ha volt egyáltalán valaha, teljesen bemohásodott, és már évek óta nagyon kedveli az ibolya, a százszorszép, és újabban a kis szártalan kankalin is. Igaz, nem minden tavasz ilyen ibolyagazdag, de azért van jócskán minden évben. Idén különösen sok a virág, és enyhe illat libeg a levegőben, amikor kicsit langyosabb az idő. Pedig járunk rajta rendesen tél vége óta, tapossuk szegényt, de úgy tűnik, nem bánja annyira.

A sziklakertbe tavaly ültetett növények szépen ébredeznek:

FEHÉR, "NAGYON KORAI" NÁRCISZ

A MAI ESŐ UTÁN CSETRES KIS KÖKÖRCSIN,
AZ EGYETLEN, AMIT SIKERÜLT MAGRÓL FÖLNEVELNEM,

DARAVIRÁG ÉS EGY MINIATŰR BOTANIKAI TULIPÁN
(TULIPA NEUSTRUEVAE)–
ANNYIRA NINCS MELEG, HOGY KEDVE LENNE KINYÍLNI

Még néhány sziklalakó, de már az erkélyről. Ezek ugyanis nem nagyon szeretik a fejükre hulló esőt.

ELÖL: DIONYSIA ARETIOIDES. IRÁNBAN ÉL, ALÁHAJLÓ SZIKLAFALAKON,
CSAK A LÁBÁHOZ CSORDOGÁL A VÍZ A SZIKLÁN.
MÖGÖTTE A NAGYON SZÉP LOMBÚ, DE
NÁLAM RITKÁN VIRÁGZÓ, ÉS
DUGVÁNYRÓL EGYÁLTALÁN NEM GYÖKERESEDŐ KANKALIN,
A PRIMULA MARGINATA, Ő A TENGERI-ALPOK NÖVÉNYE.

EGY CSEH KERTÉSZETBEN VÁSÁROLT MÉSZTUFA
DARABBAN JÓL ÉRZI MAGÁT A SZLOVÁKIÁBAN VÁSÁROLT
KÖTÖRŐFŰ (SAX. FEDERICI-AUGUSTII SSP. GRISEBACHII)

A kertbe az utóbbi két hétben kb. 150 darab növényt ültettünk ki. Itt van 5 darab belőle:

A többit most nem mutatom meg, mert nagyrészt olyan, hogy a föld fölött még semmi nincs tulajdonképpen, csak tudni vélem, hogy mi lesz belőle, és így elképzelem a majdani látványt. Nem könnyű így ültetni, bár technikailag sokkal könnyebb, mint ha terebélyes lombokkal kéne birkózni.

Nagy részét termesztőtől vettük, hogy anyagilag tönkre ne menjünk bele. 

Búcsúzóul még néhány pillanat: