 |
| ROSA CORAL DAWN (FORRÁS: WIKIPEDIA) |
Régebbi angol kertészeti újságokat lapozgatván (RHS: The Garden) tegnap este, ráakadtam egy cikkre a kúszórózsákról. Valószínűleg olvashattam már régebben is, csak akkortájt még nem érdekelt annyira a téma, így aztán el is felejtettem sikeresen.
Előszöris, végre úgy tűnik, megértettem, hogy mi a különbség a climber és a rambler között. Magyarul ugye megkülönböztetnek kúszót és futót, de eléggé kutyulják ezt a kettőt, legalábbis amennyire én látom. Az angolban azonban elég jól el szokás különíteni, csak éppen eddig nem volt számomra világos, hogy melyik a melyik. Hivatkoznak egy Hugh Johnson: The Principles of Gardening című könyvre, ahol szerintük a legjobb meghatározás található erről a két fogalomról. Megpróbálom itt a saját fordításomat leírni.
Climber: vastag, merev, és viszonylag kevés hajtást hoz tőből, eleinte bokros növekedést mutat (!!!)
Rambler: vékonyabb, hajlékonyabb, és nagyobb számú hajtást hoz tőből.
Nna. Azt hiszem tehát, hogy van egy climberem (a Swan Lake) és egy Ramblerem (a Coral Dawn)... vagy?
Egyébként a cikk több fajtát is bemutat. A Swan Lake nincs közöttük, de a Coral Dawn igen. És azok közé sorolja, amelyek nagyon jól virágoznak a fagyokig, ámde a virágszárak kissé csüngenek, ezért jobb pergolára futtatni, ahol nem árt, ha lefele nézegetnek a virágok. Hát... nekem pedig rácson lesz, azért nem mondom, hogy falon, mert nem fal mellett van a rács, hanem a lépcső mellett, de azért az mégiscsak falnak számít. És ahogy már az előző bejegyzésemben is írtam, észrevettem magam is, hogy a virágok éppenséggel nem az eget nézik.
Ugyanez a probléma azzal a fajtával is, amit nemrég vettünk kertészeti árudában.
 |
| ROSA PARAMOUNT (POULSEN) |
Megtetszett nagyon a színe ugyanis, és szerettünk volna egy bokorrózsát. De úgy tűnik, jellemző rá, hogy a kinyílt virágot a szára nem bírja egyenesen tartani, ezért, amint a fenti képen is látható, némileg bókol. Ez éppen nem válik előnyére, szerintem, de lehet, hogy én vagyok túl igényes. Enyhe illata van, és állítólag folymatosan virágzik. Majd meglátjuk, de ahhoz persze még nőnie kell egy kicsit. Egyébként a fenti név volt ráírva, de aztán kiderítettem, hogy a Poulsennél ez a Paramount egy fajtacsoport valójában. Azon belül ez talán a Fabulous, a színe alapján. Minden esetre nem egy drága fajta, de kezdőnek megfelel :)
Hát ennyit még a rózsáinkról, és senki ne gondolja, hogy panaszkodni akartam! De talán egy tanulság ez is, hogy ha zavar a bókoló virág, akkor ne vegyél olyan rózsát. Már az árudában is feltűnt ez a dolog, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, hát ezután fogok, mert különben így járok:
Mindig nagyon tudok örülni, ha végre sikerül valamit tisztáznom magamban, és ha egy-két olvasóm is örül, akkor már megérte.
2 megjegyzés:
Nem kicsit vagy igényes, hanem nagyon, mondhatni extra módon:) De ez nem baj, különben nem lenne ilyen különlegesen gyönyörű kertecskéd, és nem gyönyörködhetnénk a különlegesen szép, pazar fotókban.
Ez a climber-rambler dolog nekem nagyon nehezen esett le, talán még annyit hozzá, hogy a régi rózsák között több a rambler, tehát a ramblerek általában (nem mindig) egyszer virágzók, és a metszésük is más, az öreg ágakat kell tőből kivágni (fiatalítás).
A climbert meg majdnem úgy metszi az ember, mint a bokorrózsát. Vagyis én úgy metszem, mert ahány ház, annyi szokás.
Nagyon sajnálnám, ha csalódást okoznának, mert egy picit "felelősnek" érzem magam, úgyhogy lehetetlen, hogy a rengeteg fajta rózsa közül ne találd meg azt, ami hozzád, és a szépséges kertedhez illik.
Drága Petra, ne érezd magad felelősnek, magam választottam a fajtákat, úgyhogy csak én vagyok felelős, ha egyáltalán valaki az. Azon kívül mindenképp várok még legalább egy évet, tudom jól, hogy első évben a legtöbb növény csak gondolkodik, növesztgeti a gyökereit, alkalmazkodik az új helyhez. A tavaly tavasszal ültetett cserjéink is idén rugaszkodtak igazán neki, de most aztán nagyot nőttek.
A másik pedig, be kell vallanom, és ezt már elejétől fogva láttam, hogy nincs igazán ideális hely a mi kertünkben a rózsáknak, mert 3-4 óra napsütésnél sehol nincs több, ami ugye testvérek között is félárnyéknak számít. Még viszonylag a kúszóknak épített futtatórács a legjobb, mert azt nagyjából reggel 9-től délután 2-ig süti a nap nyáron. De ez a maximum.
De hát milyen az ember... Cserébe egy hónapos kánikula után is lehet még jól létezni és aludni a lakásban, nem pusztulunk el a melegtől.
Valamit azért majd próbálunk segíteni néhány fölösleges faág-levágással idén ősszel.
Megjegyzés küldése