Érdekes volt ez az ősz. Vagy még nem múlt idő?
Kezdődött azzal, hogy a szeptember és az október eleje rendkívül meleg és száraz volt. Azóta aztán változékony, de többnyire szürke, hűvös, csöpögős az idő. A lombszíneződés még csak mostanában kezdett beindulni. Egyesek szerint a szeptemberi csapadékhiány késleltette. Szerintem inkább a szeptemberi hűvös éjszakák hiánya. Mert a mi kertünkben volt csapadék, az öntözőkannából persze, mégis ugyanaz a helyzet.
Ez az árnyliliom más években ilyenkor már egészen aranysárga volt.
 |
| Hosta lancifolia minima |
Ami nagyon érdekes számomra, hogy a szeptemberi "kánikula" és bőséges napsütés ellenére az októberi varjúháj bimbói még mindig nem nyíltak ki!
 |
| Sedum sieboldii – októberi varjúháj |
Lehet, hogy neki is szüksége lenne hűvös éjszakákra (is) a virágzáshoz?? Nappal és éjszaka közötti jelentős hőmérséklet különbségre?
A másik októberben virágzó varjúhájunk (Sedum cauticola) nyílik ugyan, de csak mértékkel, és nem úgy, ahogy szokta. Ugyanis virágzás idején már szép sárgás-vörösesre szokott színeződni a levele (lombhullató), de most ez is késik, a bordó virágok a még zöldes lomb fölött nyílnak.
A mongolkőrózsa (Orostachys) díszei is nagyrészt még csak a fehér sapkás bimbók.
 |
| Orostachys és Sedum cauticola |
Ugyanabban a tálban viszont szépen színeződik a kövirózsa.
De öröm a köbön, hogy olyan bimbókat is találtam a mai terepszemlém során, amelyek biztosan ki fognak nyílni, és le sem fagynak, mert fagymentes helyre kerülnek nemsokára.
A fekete hunyort így cserépben nem bízom többet a tél kegyeire, a fűtetlen, világos lépcsőházban fogja tölteni ezt a szükséges rossz időszakot. Két bimbó van rajta egyelőre, és még alig dugták ki az orrukat a talajból. Csak egyik látszik, a másikat a kép jobb oldalán eltakarják a levélnyelek. Én legalábbis bimbónak nézem, mert nagyon gömbölyded:
 |
| Helleborus niger – fekete hunyor |
Na és a ciklámenek!!!
Ennél jóval több is van, de legyen most ennyi elég, mert nagyon sötét volt ott a levelek alatt fényképezni.
Ennek a ládának a beültetését egy szeptember végi bejegyzésben már mutattam. Azóta sűrű, és igen változatos levélszőnyeg borította be. És most jónéhány bimbó bújik meg a levelek alatt. Nem tudom, mennyi idő kell majd, hogy kinyíljanak ott kint a hidegben, de amíg nem jönnek fagyok nem akarom behozni, mert komoly harc folyik a fényért már most is.
3 megjegyzés:
Tegnap arra lettem figyelmes, hogy a kékszakáll a félárnyékos helyen még bimbós...
Szépek a képeid, irigylem szakértelmed. Bizony nekem is elkelne belőle csipetnyi%!
Kérdés az is, hogy a növények eredeti élőhelyén milyen a klíma. Már a mi kis hegyünknél is érezni az átmeneti évszakokban is egy érdekes hatást: az éjszakák alatt nem hűl le annyira mint a völgyekben, igaz napközben sem lesz olyan meleg. Azaz hegyen éppen az a bizonyos nagyobb napi hőingás hiányzik.
Egyébként általában valóban 1-2 héttel késett a lombsárgulás. Itt a Pilisben most kezd igazán szép lenni, máskor az október közepén ilyen az erdő mint most. Érdekes ez a sárgulás kérdés: augusztusban a gyertyánok hullatták a szárazságtól a leveleiket, most meg még nagyrészt zöldek. Mindig elsőnek a juhar, som indul be, most is éppen ezek a legszebbek. Ugyanakkor a szil sövény kb. ugyanúgy néz ki mint tavaly. Lehet van növény ami a megvilágítás változásától tudja h ősz van, mások a hőmérsékletre, vízre érzékenyebbek?
Köszönöm!
Tanulok folyamatosan, sokszor az olvasóim kérdései folytán is, mert olyankor sokmindent újra át kell gondolni!
Megjegyzés küldése