Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2011. október 26., szerda

Hagyma vagy hagymagumó?


Említettem valamikor, hogy szeretnék erről is írni, és úgy tűnt, hogy van rá érdeklődés, úgyhogy most megpróbálom.
Ebben a hagyma-hagymagumó témában az írott anyag nagyon szétszórt és nem mindig egyértelmű. Sok helyen lehet olvasni róla, de többnyire nem teljes a leírás. Lehet, hogy merész vállalkozás, de most megpróbálom összefoglalni amit olvastam-hallottam-tapasztaltam. Az is lehet, hogy nem minden következtetésem helytálló, vagy nem mindent értettem jól, ha valakinek valamilyen ellenvetése van, szívesen meghallgatom. Sajnálom, hogy nem fogok tudni mindent képpel illusztrálni, ehhez több növényt kell feláldozni a különböző fejlődési szakaszokban. Talán majd jövőre.

A hagyma és a hagymagumó is módosult föld alatti szár. Azért módosultak, hogy tápanyagot raktározzanak, és ezáltal átsegítsék a növényt az év nehezebb szakaszain, amikor szárazság vagy túl hideg van, vagy esetleg túl kevés a fény (lásd: lombos erdők alja nyáron). Ezeken a szárakon ugyanúgy rügyek vannak, mint a nem hagymás növények föld feletti szárain. 
A két föld alatti szerv között van egy egyértelmű fizikális különbség. Ezt tulajdonképpen mindenki láthatja, ha félbevág egy hagymát és egy hagymagumót, és a szakirodalmak is többnyire csak ezt részletezik, mint különbséget:
A hagymánál a szár csak egy kis domborulat, a hagyma tönkjének nevezik. Az alábbi lilahagyma képen egy kis zöldessárga folt a hagyma alsó részén. Ezen vannak a rügyek (kettő jól látható), és az egészet pikkelylevelek veszik körül, amelyek közül a belsők húsosak (tápanyagraktározás!), a külsö néhány pedig száraz, hártyaszerű buroklevél. Mindezeket a leveleket növénytani nyelven alleveleknek nevezik.

hagyma
A hagymagumónál viszont maga a föld alatti szár vastagodik gumóvá, és ezt borítja néhány száraz pikkelylevél (allevél), amely miatt kívülről úgy tűnik, mintha ez is hagyma lenne.

hagymagumó, krókusz

Van egy élettani különbség is a két szerv között, amit nem nagyon szoktak emlegetni, csak a tényleg profi szakirodalmak, és azok sem teljesen egyértelműen (vagy én nem vagyok eléggé értelmes hozzá...).•

  • A hagyma tönkjén van egy főrügy, és néhány mellékrügy. A rügyek tartalmazzák a levél- és virágkezdeményeket, az aljukon pedig a gyökérkezdeményeket. A főrügyből lesznek legközelebb virág(ok) és levelek, a mellékrügyekből majd a következő években, illetve ezekből képződnek sarjhagymák (fiókhagymák) is, amelyek a vegetatív szaporodást szolgálják. A növény a pikkelylevelekben lévő tápanyag rovására virágzik, ezek tehát a virágzás során szép lassan összefonnyadnak. Virágzás után, sőt egyes fajoknál már közben is, elkezd fejlődni a legerőteljesebb mellékrügy, ebből lesz majd következő évben a föld feletti rész, néhány kisebb mellékrügyből pedig sarjhagymák készülnek. A levelek által fotoszintézissel előállított keményítő és cukrok levándorolnak ide, és felhízlalják a pikkelyleveleket az új hagymák körül. Az új hagymákban aztán nyilván képződnek majd újabb rügyek is, egyelőre mellékrügyek szerepét betöltve.
  • A hagymagumónál ez az egész föld alatti gumó a szárnak egy internódiuma, vagyis ízköze. Ennek az alsó részén is van(nak) rügy(ek). Ezekből lesznek virágok és levelek. A tavasz folyamán a gumó teljesen kiürül, összefonnyad, elhal, viszont fölötte a szár egy másik része (internódiuma) újra megvastagodik a levándorló tápanyagok hatására. És itt ekkor egy vagy több új rügy, és ebből egy vagy több új tönk (szár) képződik. Hogy az új hagymagumó a régi alatt vagy fölött alakul ki, ez nemzetségenként változó, és például a krókusznál kicsit zűrzavaros a szakirodalom. Legtöbb írás szerint a régi fölött jön létre az új gumó, de olyant is olvastam már, miszerint alatta. Ezt nem is értem, hiszen csak meg kéne figyelni a nyár folyamán egy ilyen kis szerkezetet. Ez az egyik tervem jövő nyárra. 
Magyarán a hagymagumó teljesen megújul minden évben, míg a hagyma csak részben. 
NAGYON FONTOS: mindez csak a mérsékelt övi hagymás/hagymagumós fajokra érvényes. Vannak olyan trópusi/szubtrópusi fajok, amelyeknél a hagyma/hagymagumó évről évre növekszik, vagy legalábbis nem kisebbedik, mert a levelek sem húzódnak vissza, gyakorlatilag nincs nyugalmi időszak.

Megjegyzem, ha valaki most azt mondja, hogy ennek az egész különbségnek (sem a fizikálisnak, sem az élettaninak) a kertész szempontjából nincs jelentősége, majdnem igazat kell hogy adjak neki. Azért majdnem, mert ezeknek a növényeknek a vegetatív (vagyis nem magról való) szaporításánál igenis van jelentősége a dolognak, de ebbe most hadd ne menjünk bele, már csak azért se, mert ehhez még én sem értek annyira. De mindig is érdekelt a növények élettana, mélyebben is, mint amennyire egy kertésznek szükséges, és bizonyos dolgokat nem egyszerű megérteni, ha az ember nem mászik bele nyakig a témába.

Vannak aztán még érdekes jelenségek, amelyek viszont a házikertész szempontjából is fontosak lehetnek.
A hagymagumónál is, mint a hagymánál, képződnek apró sarjhagymagumók is, amelyek a szaporodást szolgálják. És állítólag annál több kis hagymagumó keletkezik, minél inkább a talajfelszín közelében van az "anya". Ez talán összefügg azzal, amit Ian Young megállípított már többször, hogy annál több apró hagyma vagy hagymagumó képződik, minél szárazabb a talaj. Ez csak akkor jó, ha mindenképpen szaporítani akarjuk a növényt, mert a kis méretű hagymák/gumók még 1-2 évig nem fognak virágozni. Túl száraz körülmények között nem is képződik virágzásra fejlett szerv, csak sok apró, amit aztán nevelgethetünk tovább.

Felmerülhet az a kérdés, hogy ha az új hagymagumó mindig a régi fölött alakul ki, akkor idővel egyszer csak kibújik a föld alól? Egyes hagymás/hagymagumós növényekre jellemző (pl. krókusz), hogy vannak úgynevezett húzó gyökereik, amelyek a gumót fokozatosan lefele húzzák a talajban. Vannak nemzetségek, amelyeknél erre speciálisan fejlett gyökerek szolgálnak, és vannak olyanok, amelyeknél a normál tápanyagfelvevő gyökerek töltik be ezt a szerepet is. Az elv mindkettőnél ugyanaz: a gyökér felső részén a szövetek összehúzódnak, ezáltal fokozatosan lejjebb rángatják a szárat a talajban. Ez állítólag csak addig megy, amíg el nem éri azt a mélységet, ahol stabilabbak a környezeti feltételek. Ezt valahogyan a növény érzi... A lefele húzkodás ezen kívül az állatok ellen is véd, amelyek esetleg az ilyen föld alatti növényi szervekre áhítoznak. Vannak olyan hagymások is (bocsánat, az egyszerűség kedvéért hadd nevezzek most mindent hagymásnak), amelyek rövidebb-hosszabb föld alatti indákat fejlesztenek, és ezeknek a végén képződnek az új hagymák.

A növényvilágon belül a hagymások a legfejlettebbek közé tartoznak, és kissé bonyolultabb a működésük, mint mondjuk a fekete bodzának. Elő kell venni a türelmünket és a jobbik eszünket, ha meg akarjuk érteni az egész folyamatot, ami egy év alatt lezajlik egy ilyen növényben.

És hogy nehogy a kedves olvasó elővegye a konyhakést és felszabdalja a drága pénzen vett virághagymákat, felsorolok néhány fajt, a teljesség igénye nélkül.

Hagymások:

  • tulipán
  • nárcisz
  • vetővirág (Sternbergia)
  • jácint
  • dísz- és egyéb hagymák
  • hölgyliliom (Amaryllis)
  • amarillisz hibridek (Hippeastrum)
  • hófény (Chionodoxa)
  • császárkorona (és egyéb Fritillaria fajok)
  • hóvirág
  • tavaszi és nyári tőzike (Leucojum)
  • egyes sziklakerti íriszek (Iris danfordiae, reticulata, histrioides)
  • liliomok (ún. csupasz hagymájuk van, mert nincsenek száraz buroklevelei)
  • sárma (Ornithogalum)
  • csillagvirág (Scilla)
  • jakabliliom (Sprekelia)
  • Habranthus robustus
  • zefírvirág (Zephyranthes)


Hagymagumósok:

  • krókusz
  • kardvirág
  • kikerics
  • egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
  • chilei sáfrány (Tecophilea cyanocrocus)


7 megjegyzés:

Nyözö írta...

Mindig örülök az ilyen összefoglalóidnak, mert sok olyan dolgot tanulok belőlük, amiknek ugyan magam is utánaolvashatnék, de mégsincs meg az a szerteágazó ismeretem a témában, hogy tudjam minek hol érdemes utánaolvasni. Azaz ez nem igaz, mert pl. nálad érdemes. :)

A gumó mint kategória nem is létezik amúgy, vagy az más okokból maradt ki a leírásból? Ez most a hétvégi élményeim miatt kértdezem, mert ismét volt a kezemben pár téltemető gumó(?). Ezek annyira amorf alakúak, hogy sokszor a tetejét is nehéz megkeresni. Ugyanakkor a mellettük levő -- ezek szerint hagymagumós -- krókuszkák esetében ez nyilvánvaló volt...

Köszi a tudástranszfert, és a kutatómunkát ami ehhez kellett: Nyözö

Kata írta...

Én meg mindig örülök, ha valaki örül a bejegyzésemnek :)

A gumót most szándékosan hagytem ki, egyszerûen a terjedelem miatt, hogy ne legyen túl hosszú. Annak amúgyis kicsit más a mûködése. De ha megint lesz idôm (most nincs), akkor arról is írok majd.
A téltemetônek valóban gumója van, és ôszintén szólva, ha se hajtás se gyökérkezdemény nem látszik, akkor én nem tudom eldönteni, hogy melyik az alja és melyik a teteje. De ez nem baj, a talajban majd a gyôkerek mindenképpen lefele fognak nôni, a hajtás meg fölfele, ez az egy biztos :)

Nyözö írta...

Igen az nem vitás, hogy a gravitáció majd segít a növényeknek megtalálni a "felfelét"... De azért ha egyértelmű merről is kellene hajtania akkor csak megkönnyítem az életét ha jól ültetem el. Mindegy, remélem ma este még lesz időm elültetni őket, különben marad a csonka hétvégére... Szerencsére fenn a hegyen még enyhék a hajnalok, miközben lent a völgyben már dértől fehérlett a fű.

Juhmeli írta...

Kata, pont ezt kerestem, mert nagyon tudnak zavarni bizonyos pontatlanságok (nem mintha egy precíz nőszemély lennék, de ilyenekben igyekszem:)). Szóval nagyon hasznosnak és érdekesnek találtam a leírást. Nekem hiánypóló volt. Köszönöm szépen.

Juhmeli írta...

Bocsánat, de a 't'-m (is)rosszul működik.

Kata írta...

Nagyon örülök Meli, és köszönöm, hogy meg is írtad.

Névtelen írta...

Ez nagyon hasznos volt számomra! Csak így tovább!