Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2013. június 13., csütörtök

Nyaralnak az orchideák

Talán (vagy ahogy székelyföldön mondják: ejsze) lassan-lassan nyár lesz. Esetleg még ősz előtt, ha szerencsénk van. Két hete még fűtöttem kicsit, hogy ne fázzam a számítógép mellett, most meg már  teljes gőzzel be kellett vetnem az árnyékoló és hűtő eszközöket az erkélyen. (A hűtő eszköz én volnék a spriccelővel.)

Az orchideáink nagy része tulajdonképpen már az áprilisi nyár óta kint van, csak a melegigényesekkel rohangáltam be hideg estéken, aztán amint kissé melegedett, megint ki és újra be. Most talán már kint maradhatnak októberig...

A lepkék (Phalaenopsisok) még most is bent vannak. Egyrészt, mert újra bimbósak, és a virágot bent akarom látni. A kinti társaságba tulajdonképpen nem is illenének ezek a nagyméretű "művirágok". Másrészt ők elég érzékenyek a tűző napra.

Néhány más, nagyobb méretű növény, például két Cambria és a Pleione-k az ablakrácsra akasztva töltik a nyarat. Itt csak reggel süti őket a nap, kb. kilenc óráig, utána árnyék borul rájuk. A baj az, hogy nagyjából csak egy irányból jön a fény, ezért mindenképpen forgatni kell őket – minden ellenkező híresztelés ellenére!–, hogy egyenletesen fejlődjenek:


A szemben lévő falat kissé tovább süti a nap, ott üdül néhány fényigényesebb/naptűrőbb faj, egy orchidea (Dendrobium jenkinsii) és két szakállbromélia (Tillandsia usneoides és Tillandsia albida):



Néhány más, kisebb-nagyobb méretű növénynek a hársfánk árnyékában találtam megfelelő helyet. A miniatűrök az ágakra aggatva, a nagyobb, cserepesek alatta hűsölnek. Nyáron a nagy melegekben semmi nem tud olyan kellemes, hűvös, és mégis némi szórt napsütéssel fűszerezett árnyékot adni, mint egy lombos fa. De gondolom ezzel nem mondtam semmi újat egyetlen kertészkedőnek sem.


A fenti képen jobboldalt szintén az előbb említett spanyolmoha (Tillandsia usneoides) ezüst szakálla látható. Ez a növény Közép-Amerikában elég nagy területen honos. Gyökere nincs, és olyan, mint a földigiliszta: ahány részre szabdalják annyi élő egyed lesz belőle. Ágakra kapaszkodva él, párásabb helyeken, ahová éppen a szél elhordja és megfelelő környezetre talál. Még a villanyoszlopokat, -drótokat sem veti meg. Ebből is látszik, hogy NEM élősködő! A helyi lakosok sokféle célra hasznosítják, például csomagolásra. Most próbálkozom vele először. Amikor bespriccelem vagy vízbe áztatom élénk világoszöld színe lesz, aztán ha kiszárad újra ezüstre vált. Télen hűvös, de természetesen világos helyen kell tartani és szárazabban, ilyenkor a túlzott nedvességtől könnyen rothad. Nagyon jó dekorációs növény.

És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a legkisebbek az erkély legárnyékosabb sarkában nyaralnak. Azért reggel fél tízig ők is napfürdőznek, remélem nem fog megártani nekik. 
Ez még egy május elején készült kép:


A moha mögött vízzel teli tálak bújnak meg, hogy némi párát biztosítsak az orchideáknak. Eddig ugyan nem sok szükség volt erre, de most már talán lesz.
Később aztán ide is költözött egy kis spanyolmoha, mert elég szép nagy darabot sikerült szereznem nemrég egy vásáron a Füvészkertben:



Az a kis Cycas a fenti képen szintén árnyékolási célt szolgált volna, de egyelőre nemigen tudja betölteni ezt a szerepet, inkább talán őt kellene kissé már árnyékolni.
Folyton pakolászom egyébként őket, igyekszem mindegyiknek a lehető legjobb helyet találni.

Néhány virággal szeretném zárni. Ezek mind új szerzemények, tehát a virágzásuk nem egészen az én érdemem, és némelyik már elnyílt, de azért érdemesnek atláltam arra, hogy megmutassam.

A már említett Dendrobium jenkinsii-t a tavaszi orchidea kiállításon vettem öt virággal, de mire eszembe jutott, hogy lefényképezzem már csak egy maradt. Szó ami szó, nem túl hosszú életűek a virágai, pedig gyönyörű miniatűr orchidea:

DENDROBIUM JENKINSII

Bimbósan vettem az alábbi Angraecum didieri-t, és aztán három hétig gyönyörködtetett a virágával. Nagyon erős illata van. A növény magassága cseréppel együtt kb. 10-11 cm, és amikor hideg lett, és be kellett vinnem, esténként ez egy szem virágocska illata betöltötte a nem túl kis nappalit. Kissé a lilioméhoz hasonlít az illata. Sajnos a képemen nem látszik, hogy jellemző erre a nemzetségre a nagyon hosszú sarkantyú. Ennek a virágnak a sarkantyúja össze volt tekeredve. Amikor elhervadt, akkor bontottam ki, 8 cm volt a hossza.

ANGRAECUM DIDIERI
Az Angraecum nemzetséghez fűződik Darwin egyik zseniális megelőlegezett felfedezése. Ezek az orchideák Afrika és Madagaszkár lakói. A madagaszkár csillaga (Angraecum sesquipedale) egy, a fentihez hasonló, de jóval nagyobb méretű növény. Darwin feltételezte, hogy léteznie kell egy olyan rovarnak, valószínűleg lepkének, amelynek akkora pödörnyelve van, hogy a 30 cm (!) hosszú sarkantyú aljáról a nektárt föl tudja szívni. 40 évvel később derült ki, hogy ez a lepke valóban létezik, ő tudja megporozni ezt az orchideát. Xanthopan morganii subsp. praedicta névre keresztelték (praedicta = előre megmondott).

Szintén az orchidea kiállításon vettem a már nyílófélben lévő Oncidium típusú orchideát. Azért írom így, mert a jeltáblán az állt, hogy: Trt. 'Sunny Village'. Kérdeztem a taiwani eladót, mi a szösz ez a Trt., de nem tudott épkézláb választ adni. A név aposztrófos második részéből kiviláglik, hogy ez egy fajTA, tehát már nem alapfaj, a Trt.-ről pedig azt sikerült később kiderítenem, nem kis labirintus-járás árán, hogy a Trichocentrum hibrideket szokták ezzel a nemes egyszerűséggel jelölni.
Ő még most, majdnem két hónappal később is javában virágzik:

TRT. 'SUNNY VILLAGE'

De még rajta is túltesz a következő, amelyet március végén vettem, már virágokkal, és mostanság kezd elnyílni. Nem mellesleg nagyon kellemes illata van, de nem este, hanem reggel. A párom ugyan azt mondja, olyan, mint a pemetefű cukorka, de most az egyszer nem tudok vele egyetérteni. Imádom beszívni reggel, mikor elhúzom a függönyt. Valami édeskés, fűszeres, de mégis friss, üde illat.
Hajh, a neve... az már sokat változott a botanikusok evolúciója során, jelenleg, azt hiszem, az alábbi érvényes:

HORMIDIUM COCHLEATUM
A virág közelebbről:


Búcsúzóul jelentem, összesen 28 féle orchideám van ezidáig. Mert – minden ellenkező híresztelés ellenére! – nem csak a "művirágú" lepkeorchidea orchidea...

5 megjegyzés:

Petra írta...

Eszméletlenül gyönyörűek. Most gyorsan végignéztem, de sajnos elzavarnak a gép elől, úgyhogy holnap majd mégegyszer.

Noémi írta...

Szia, nagyon szépek a virágjaid.
Nekem is volt spanyol-mohám, de valamiért elpusztult. Lehet, hogy akkoriban még nem szerette a tömbházat? Nem tudom. Azt kérdezném, hogy nem lehetne megoldani, hogy valahogy kapjak tőled egy szakajtott csomót belőle? Valamit cserébe is küldhetek érte akár.
Köszi, Noémi

Kata írta...

Szia.
Írj egy e-mailt kérlek a jozsa.kata1kukacgmail.com-ra, mert a Te címedet nem tudtam levadászni. Majd ott megbeszéljük.

Pepi írta...

Szépek nagyon! Igaz régi a bejegyzés, de én most találtam rá. Lehethogy azóta kiderítetted, hogy a nnak orchideának a teljes neve amit akkor mégnem tudtál: Trichocentrum Sunny Village . Remélemmegvan még és most is gyönyörű

Kata írta...

Köszönöm, Pepi, valóban kiderítettem azóta, és megvan, csak éppen évek óta nem virágzik. Most megint egy új hajtást hoz. Talán ha majd ez kap egy kis hideghatást ősszel...