Januári virágok, avagy: ki a legény a gáton?

Úgy tűnik, egyértelműen ő:

CYCLAMEN COUM FEHÉR VÁLTOZAT

Az alábbi képen látszik, hogy rengeteg bimbó van, de jó szokásuk szerint egyelőre a földön hevernek, csak nyíláskor emelkednek fel. 

A rózsaszínűeken viszont nem látok bimbót egyelőre. Persze lehet, hogy nem hasaltam le eléggé, mert azok nem világítanak ennyire. 

A fenti képen az is látszik, hogy apró zöld dudorok is vannak itt-ott (kis piros karikákkal jelöltem). Hóvirágok? Ők a legokosabbak, tudják, hogy jön még kutyára (és növényre) dér, nem kell annyira sietni.

Nagyon érdekes ez a dolog. Hogy ugyebár az erikákon (is) ősz óta ott vannak a bimbók, de nem nyílnak ki. Ők nem a hőmérséklet, hanem a nappalok hossza alapján döntenek?

ERICA DARLEYENSIS

A téltemetők egyértelműen fejlődnek, de ők sem nyílnak ki, még a tegnapi napsütés sem késztette erre.

Sőt, a fekete hunyor sem, aki a karácsony rózsája lenne.

HELLEBORUS NIGER

Rokona, egy keleti hunyor hibrid már kb. 2 hónapja virágzik, igaz, csak 20 centi távolságból élvezhető. A nagyobb előadással ő is a melegebb időt (és/vagy a hosszabb nappalokat?) várja.

HELLEBORUS HIBRID

A szártalan kankalin úgyszintén:

PRIMULA VULGARIS

Azt tanultam annak idején, hogy a növényeknek a nyíláshoz és elvirágzáshoz egy bizonyos aktív hőösszegre van szükségük, és ez minden növénynél egyéni ízlés kérdése. Az aktív hőösszeg a napi 10 fok fölötti hőmérsékletek összege. Általában a 10 fok az ún. biológiai 0 fok, bár vannak fajok, amelyeknél ez alacsonyabb, például ezek a nagyon kora tavaszi virágzásúak. Vagyis azokat az értékeket adjuk össze, amelyek maradnak naponta, ha a napi maximumból levonjuk a 10-et vagy az illető növény biológiai nulla fokát. Amikor ez az összeg eléri az adott növénynek tetsző aktív hőösszeget, akkor kezd nyílni a virág. Addig marad kinyílva, amíg meg nem porozzák, VAGY, amíg meg nem kapja az elnyíláshoz szükséges aktív hőösszeget. Így aztán a szegány hóvirág a lakásban nem három hétig, hanem három napig virágzik. Értelemszerűen bimbónak már lenni kell, mielőtt elkezdünk számolni. De hogy ez a bimbó mennyire legyen fejlett, erről nem szól a fáma, lehet, hogy elég egy kis kezdemény, és ott már el lehet kezdeni a számolást... Na és persze tudni kell, hogy neki éppen hol van a nulla fok. Ezt csak azért írtam le, hátha valaki unatkozna, és akarna számolgatni addig, amíg a metszőollót elő nem lehet venni.

Azt gondolom, hogy ezeknek a kora tavaszi virágoknak valamennyire a nappalok hossza, vagy legalábbis a fénymennyiség is befolyásolja a virágzását. Van egy aktív fényösszegük is, de ezt nem több napra, hanem csak egy-egyre kell vonatkoztatni (?). Talán ezért van az, hogy a még teljesen zárt bimbós hóvirág a lakásban nem nyílik ki, hiába kapja meg három nap alatt az aktív hőösszegét. Vagy hogy a krókuszok – és talán a téltemető is – estére becsukódnak. Tudják, hogy sötétben úgysem jönnek olyan rovarok, akik őket szeretik (jó, persze, ők lassabban tanulnak mint mi, de mégiscsak megtanulták néhány évmillió alatt).

Így hát várok, és számolgatok – de csak a napokat!
Ja, előtte még betakarom ezeket a növényeket jó vastagon tiszafa ágakkal, hátha így nem fog annyira fájni nekik a közelgő tél, ami állítólag holnaptól jön, hómentes fagy formájában.

Egészen váratlan vendégek

Most, hogy elmúlt a fagy egy kis időre, de tudvalevő, hogy jön vissza nemsokára, minden nap kimegyek "csücskörészni" a kertbe. Ezt a szót egykori somogyi származású ismerősömtől tanultam. Csücskörészni kertben szokás, és nem túl fárasztó, de mégis némileg hasznos tevés-vevést jelent.

Azt pedig már többször megfigyeltem, hogy a csücskörészésnek jutalma is van, ha nyitott szemmel végzi az ember.

Ma például ez:

Sőt, ha közelebb megyünk, az is látszik, hogy ketten vannak.

Nem is az a váratlan, hogy kidugták a sárga orrocskájukat, előfordul ez a téltemetővel januárban, hanem ott bújtak elő, ahová én nem ültettem. Tulajdonképpen már karácsony után, még a fagy és hó érkezése előtt felfedezte őket a párom, de akkor még egyik sem volt sárga. Aztán jött a hideg, majd a hó, rá egy kis jég az olvadás meg az ónos eső miatt, egyszóval minden finomság, amit egy ilyen vakmerő kis virág télen kaphat. És most, hogy három napja nem fagy, máris ki szeretne nyílni, hát nem fantasztikus?

Bármennyire is elcsépelt téma, egy kertésznek megunhatatlan. Minden tavasszal újra és újra képesek vagyunk gyerek módjára ujjongani, örülni neki – na és büszkén mutogatni :)

Sok ilyen örömöt kívánok minden jó kertésznek. 

Már megint a virágosnád, japánfű, Miscanthus, vagy amit akartok

Hát nem gyönyörű?

Új év, új tél

Nagyon boldog új évet kívánok minden erre tévedőnek. Teljesüljenek a vágyaitok, és ezt élvezhessétek jó egészségben, békében.

Az idei (tavalyi? tavalyi-idei) tél most érkezett meg hozzánk. Már-már virágzásnak indult – szinte – minden, erre megijedt tél-apó, gyorsan felpattant, jól megcsikorgatta a fogait néhány napig, és amikor már minden kőkeményre fagyott, ma reggel elkezdett havazni. Most aztán lehet havas kertet fényképezni.

Egyelőre megelégszem a Miscanthus virágzatával. Nagyon örülök, hogy megvettük ezt a füvet. A hálószoba ablakból reggelente gyönyörködöm az "égig érő" virágzatában. Minden időjárásban más a színe. Néha tűzvörös, ahogy rásüt a reggeli nap, néha aranyos-vörös, vagy éppen aranyszínű, a szélben borzolódó kalászok között játszadozó fényekkel. Amikor nem süt a nap, egészen fehér, máskor meg egyszerűen szalma színű. Most, hogy ráhullt a friss hó, távolról olyan, mintha apró gyöngyszemek lennének felfűzve. 

Kissé megdől, nem a szél miatt, hanem mert a fény felé igyekszik, ami sajnos nem egészen a feje fölül érkezik. Nem volt különösebben vízigényes a nyár folyamán. Elég gyorsan kiszáradó helyen van, de nem látszott bánni, megelégedett annyival, amennyit kapott (öntöztem, persze, de csak hetente kétszer, kánikulában is). Az idei nyár hősége egyáltalán nem károsította, sőt, talán ennek köszönhető a bőséges virágzás.

Talán már kiderült az előbb, hogy magas termetű így, virágzó állapotban, 2 m fölötti. Emiatt kissé kilóg a sorból, az ágyásban minden más messze alatta van, kivéve egy ciprust. Úgy érzem, nem teljesen jó ez így, viszont ha nem ott lenne, ahol van, akkor a későnkelős hétvégi reggeleken nem tudnánk az ágyból csodálni. Ilyenkor télen pedig ez szükséges nekem ahhoz, hogy jól kezdődjön a nap.

Végül, de nem utolsó sorban, felhívom a figyelmet a Magyar Rózsatársaság legközelebbi rendezvényére

(a jobboldali sávban a linkje).