Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2016. január 4., hétfő

Új év, új tél



Nagyon boldog új évet kívánok minden erre tévedőnek. Teljesüljenek a vágyaitok, és ezt élvezhessétek jó egészségben, békében.


Az idei (tavalyi? tavalyi-idei) tél most érkezett meg hozzánk. Már-már virágzásnak indult – szinte – minden, erre megijedt tél-apó, gyorsan felpattant, jól megcsikorgatta a fogait néhány napig, és amikor már minden kőkeményre fagyott, ma reggel elkezdett havazni. Most aztán lehet havas kertet fényképezni.

Egyelőre megelégszem a Miscanthus virágzatával. Nagyon örülök, hogy megvettük ezt a füvet. A hálószoba ablakból reggelente gyönyörködöm az "égig érő" virágzatában. Minden időjárásban más a színe. Néha tűzvörös, ahogy rásüt a reggeli nap, néha aranyos-vörös, vagy éppen aranyszínű, a szélben borzolódó kalászok között játszadozó fényekkel. Amikor nem süt a nap, egészen fehér, máskor meg egyszerűen szalma színű. Most, hogy ráhullt a friss hó, távolról olyan, mintha apró gyöngyszemek lennének felfűzve. 
Kissé megdől, nem a szél miatt, hanem mert a fény felé igyekszik, ami sajnos nem egészen a feje fölül érkezik. Nem volt különösebben vízigényes a nyár folyamán. Elég gyorsan kiszáradó helyen van, de nem látszott bánni, megelégedett annyival, amennyit kapott (öntöztem, persze, de csak hetente kétszer, kánikulában is). Az idei nyár hősége egyáltalán nem károsította, sőt, talán ennek köszönhető a bőséges virágzás.
Talán már kiderült az előbb, hogy magas termetű így, virágzó állapotban, 2 m fölötti. Emiatt kissé kilóg a sorból, az ágyásban minden más messze alatta van, kivéve egy ciprust. Úgy érzem, nem teljesen jó ez így, viszont ha nem ott lenne, ahol van, akkor a későnkelős hétvégi reggeleken nem tudnánk az ágyból csodálni. Ilyenkor télen pedig ez szükséges nekem ahhoz, hogy jól kezdődjön a nap.


Végül, de nem utolsó sorban, felhívom a figyelmet a Magyar Rózsatársaság legközelebbi rendezvényére

(a jobboldali sávban a linkje).


7 megjegyzés:

Mamka írta...

Nekem nem tudom milyen füvem van,csak Pampafű néven ismerem. A köves talajon nem lesz olyan magas,és idén nem virágzott.
Tavasszal majd ültetek több füvet a te bíztatásodra.:)
Nyugalmas,békés új évet kívánok,hogy meg tudjunk bírkózni,amivel meg kell,a többinek meg örülni!

Aranyalma írta...

BUÉK! Képzeld, felénk nagyon kevés helyen virágoztak tavaly. A sajátjaimtól nem reméltem virágot, de a faluban nagyon sok kertben van amik tavaly előtt gyönyörűek voltak, tavaly meg tán kettőt láttam virágozni a sokból.

Juhmeli írta...

Jobbat nem is kívánhatnék, legyen ilyen a tiétek is!

Én is szeretem ezeket a pacifarkakat, de ugyanúgy vagyok vele, ahogy te is, kilóg az ágyásból, nem találom a társait. Ha viszont nem lenne, hiányozna, főleg ilyenkor.

Kata írta...

Érdekes ez, amit a füvek virágzásáról írtatok. Lehet, hogy nem is a melegtől függ...
Minden hozzászólásnak nagyon örülök továbbra is!

Aranyalma írta...

Örülök,hogy örülsz:)

Kavics írta...

Majdnem elkerülte a figyelmem ez a bejegyzésed... Boldog kertészkedős új évet Kata! :-)

Aranyalma írta...

Társainak sztem remek a nyári orgona, előtte pedig az örök kedvenc, a kasvirág. A füzérajak sem rossz.