Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2011. január 19., szerda

Hajtatott hagymások

Hosszú lesz, csak türelmes és érdeklődő olvasóknak ajánlom! :)

Tegnapelőtt kaptam a páromtól két mesterségesen meghajtatott hagymás növénykét. Így most alkalom adódott, hogy erről is megírjam nem túl nagy, de azért talán valakinek mégis hasznos tapasztalataimat és némi elméleti tudásomat, hiszen ilyenkor már tele vannak velük a virágüzletek.

Narcissus 'Tête-à-Tête' és Tulipa 'Sans Nom' (Ez utóbbi csak a humor kedvéért, ugyanis nem volt neki neve.)



Az üzletekben kapható, és ilyenkor (vagy még korábban) virágzó hagymás növények hagymái igen komoly hőkezelésen esnek át ahhoz, hogy a tél folyamán további kisebb praktikák segítségével kivirágozzanak. Van a Mezőgazda Kiadónak olyan könyve, ahol részletesen le van írva több hagymás fajra a hőkezelés pontos technológiája: mikor, hány hétig milyen hőmérsékleten kell a hagymákat tárolni. Az sem mindegy, hogy milyen fajról vagy fajtáról van szó, van, amely kifejezetten alkalmas a korai hajtatásra, és van, amelyik egyáltalán nem. A hőkezelés tulajdonképpen a természet utánzása, csak felgyorsított ütemben, ezért fontos a hőmérsékletek és időtartamok pontos betartása. Ahhoz, hogy megértsük a hőkezelés lényegét, ismerni kell a hagymás növények éves életciklusát.

A nagy Természetben (és persze a kertben is) ez történik röviden:
A mérsékelt égövi, tavasszal virágzó hagymások virágzás és magérlelés után lassan visszahúzódnak, leveleik és gyökereik is leszáradnak, így védekezik a növény a nyári meleg és szárazság, vagy a fényszegény időszak (lásd a lomboserdők alján élő hagymásokat-gumósokat) ellen. De a virágzás alatt és után még egy nagyon fontos folyamat zajlik: a tápanyag felhalmozása a következő évre, vagyis az új hagyma vagy hagymagumó kifejlesztése. Enélkül nincs virágzás, és ehhez mindenképpen szükségesek a fotoszintetizáló levelek. Ezért nem ajánlatos a hagymás virágot levelestől szedni a vázába, vagy a fűnyíróval végigmenni rajta mielőtt teljesen lesárgulna, "minek az már, úgyis csúnya" jelszóval. A levelekbôl a szénhidrátok és egyéb komplex tápanyagok levándorolnak a hagymába.
Nyáron a hagyma a talajban pihen, de közben azért fejlődik benne a következő évi virágkezdemény, és ehhez hozzájárul a talaj adott hőmérséklete is. Pontosan tudják már, hogy az egyes virágrészek milyen sorrendben és milyen hőmérsékleten differenciálódnak. De nagyjából 20°C körül van ennek a folyamatnak az optimális hômérséklete. Amikor jön az ősz és drasztikusabban csökken a talaj hőmérséklete és több csapadék esik, a hagyma újra begyökeresedik, sőt, a rügy is megmozdul, csak még nem bújik elő a földből. Ennek a gyökeresedési folyamatnak az optimális hőmérséklete 9°C. De ennek végeztével a növény még nem virágzik ki, bármit is varázsolunk vele. Ahhoz ugyanis, hogy a nyáron kifejlődött virágkezdeményből bimbó legyen, amely felhúzódik a hagyma fölső részébe, és innentől kezdve már megfelelô körülmények között ki tud nyílni, ahhoz még szükséges egy hideg periódus (5°C) meghatározott ideig. Hogy mekkora ez az idő, azt megint csak faja, fajtája válogatja.
 És ez a hőkezelés lényege. Kb. 30 évvel ezelőtt már rájöttek, hogy ezt az őszi-téli hideghatást száraz, megfelelő hőmérsékleten való tárolással is biztosítani lehet, és ha ezt a hagyma megkapta, akkor utána már nagyon rövid idő alatt kivirágoztatható melegebb helyen. Pontosan meghatározták, hogy melyik fajnak/fajtának minimálisan mennyi ideig van szüksége 9°C-ra, majd 5°C-ra, és ezt a kezelést akkor kell kezdeni, amikor a virágkezdemény a hagymában már "készen van", vagyis az összes virágrész kialakult. Ezt állítólag nagyítóval, félbe vágott és színezett hagymán látni lehet. Az ún. "5 fokos hagymák" már teljesen készen állnak a virágzásra. Ha még nem akarják hajtatni, akkor 2°C-on kell tovább tárolni, hogy nyugalomban maradjanak. Így lesznek belôlük "2 fokos hagymák". Természetes, hogy az "5 fokos" hagymák drágábbak, mint a "9 fokosak", és a "2 fokosak" a legdrágábbak, mert a tárolás pénzbe kerül, és a hőmérsékletet ez alatt az idô alatt minél stabilabban tartják, annál biztosabb a siker és a kiszámíthatóság.

A fentieket én a Budapesti Corvinus Egyetem kertészmérnök karán tanultam, hogy egy gyakorlati termesztő mit mesélne a hőkezelésrôl és hajtatásról, nem tudom. A saját tapasztalataim még csak ezután következnek.

Én próbáltam már nem hőkezelt nárcisz hagymákat meghajtatni karácsonyra, illetve januárra – nem sikerült. Ősszel elültettem cserépbe, kint tartottam december elejéig, akkor bevittem lakásba, még le is takartam, hogy a virágszár ki tudjon nőni a levelek közül. Csakhogy nem lett virágszár! A meleg hatására ugyan kikínlódott magából a hagyma leveleket, nagyon lassan, addigra már majdnem tavasz lett, a virág pedig cscsemőként meghalt a hagymában.
Nem hőkezelt hagymák virágzását is lehet azért  siettetni, ha ősszel elültetjük cserépbe, kint teleltetjük, nagyon vigyázva arra, hogy ősszel kapjon elég vizet a begyökeresedéshez, de télen már ne legyen vizes a talaja, mert akkor szétfagy – na, ez nem könnyű, de meg lehet csinálni. És január végén-februárban bevisszük, először hűvösebb, majd egyre melegebb szobába és szép lassan kihajt és kivirágzik, jóval a kertiek előtt. Természetesen ekkor már öntözni kell!
Egyszer áprilisban vettünk Hollandiában, piacon, nagyon olcsón, olyan fekete tulipán hagymákat, amelyekrôl azt állították, hogy ha AKKOR elültetem, ki fognak virágozni még azon a tavaszon. Semmi nem lett belôlük, sôt, a késôbbi evekben sem. De ez régen volt, akkor még nagyon kezdô voltam, azt se tudtam, hogyan kell kinézni egy virágzásra kész hagymának :)
Előszöris: 1 hagyma legyen a száraz hagymapikkelyek alatt! Kerti (nem botanikai) tulipánnál legalább 10 cm legyen a kerülete (ha a hüvelyk- és mutató ujjamból egy kört formálok, és ezen a hagyma nem, vagy csak nehezen fér át, akkor jó). Nem árt, ha apró gyökérkezdemények is vannak az alján, a csúcsán pedig egy kis duzzadt, zöld rügy. Ha ôsszel vesszük és ültetjük, akkor csak az elsô kettô a fontos. Az itt látható kis könyvben nagyon sok fajra meg van adva, hogy milyen körmérete kell hogy legyen a virágzóképes hagymának, de ez EU-s szabvány, ennél azért picivel kisebb hagymák is jók még, ha egészségesek, kemények.

Visszatérek most a fenti két növényre.

A korai hajtatásnál az a probléma (nem a hajtatóké, hanem a vevôé), hogy az 5 vagy 2 fokos hagymákat becserepezik, és nem sok idejük van a begyökeresedésre (meg nem is sok helyük, 3 hagymát tesznek egy kis 7-es vagy 9-es cserépbe), már jön is a virág, hiszen ez a cél. A laikus megveszi, és azt képzeli, hogy mivel cserepes növényt vett, hagymástól, neki ebbôl jövô ilyenkor is lesz majd virág. Nem lesz. A fent említett hôkezelés nélkül januárban semmiképpen nem lesz, esetleg tavasszal, de ennek is feltételei vannak.
Én az ilyen növényeket mindig ki szoktam emelni a cserépbôl, és megnézem, hogy egyáltalán van-e gyökerük. Olyan jácintot is kaptam már, amelyiknek szinte egyáltalán nem volt. A gyökér ugye nem szükséges a virágzáshoz, mert a virágzáskor a növény a hagymában felhalmozott tápanyagot használja fel. A gyökér ahhoz kell, hogy a következô évi hagyma létrehozásához tudjon vizet és tápanyagot felvenni. És virágzás idején és utána már nem nagyon fejleszt újabb gyökereket (ez is saját, szomorú tapasztalat).
A fenti két növény így nézett ki:

Nárcisz


Másik nárcisz – hát, ennek nem sok gyökere van, de azért talán van esély


Tulipán – ez lehet, hogy már ôsszel be lett ültetve, és cserépben kapta meg a hideghatást, mert szépen begyökeresedett, csak nagyon kicsi volt neki a cserép.


Ha van némi gyökere a hagymának, akkor mindenképpen átrakom jóval nagyobb cserépbe, tápanyagdús talajba, és ott tartom tovább. Attól még maradhat a szobában, amíg virágzik, de érdemes minél világosabb helyre tenni, mert ugye közben a levelek szeretnének főzni (asszimilálni) – fénnyel, nem gázzal :)
Ezek a gyökerek nagyon gyengék és törékenyek, óvatosan kell velük bánni, és nem szabad elfeledkezni az öntözésről.


Én most ezeket Florimo általános virágföld nevű készítménybe tettem. Ez nekem azért szimpatikus, mert tetszik az állaga (porózus és földszerű, nem tiszta tőzeg), és rá van írva, hogy mi van benne. Olyan virágföldet sose veszek, amin nincs feltüntetve, hogy miből alkották. Nekem legyen benne a tőzeg mellett humusz (giliszta- vagy más), némi agyag és esetleg még homok is. A Florimo eddig bevált (ez nem reklám! :)).


Szóval öntözgetem, úgy, hogy mindig nedves legyen a talaj, de sose álljon alatta a víz, és két hetente tápoldatozom is, egészen addig, amíg a levelek le nem sárgulnak. A tápoldat kálium túlsúlyos legyen, esetleg ha van, tiszta kálium szulfát műtrágya (mondja ő) vagy, amit én most fogok kipróbálni, kertészboltban kapható "Kálium nitrát komplex mûtrágya". És ha közben megjön a tavasz, és van kert, akkor érdemes oda kiültetni, így még több esély van, hogy jövő tavasszal újra virágozni fog.

Cserépben azért nehéz hagymásokat több évig tartani, mert nagyon nehéz az alulöntözés és túlöntözés közötti utat megtalálni, és a teleltetést megoldani. És nagyon komolyan kell venni a tápanyagutánpótlást. De erről majd még máskor írok.

FONTOS!!!
A fentiekkel én senkit nem akarok elriasztani attól, hogy bármivel próbálkozzon, ha van kedve, ideje, lehetősége, stb. És nagyon szívesen meghallgatom mások tapasztalatait!

Mára kinyílt az első nárcisz virág is, csak már nem süt hozzá a nap. Nyőzőnek teljesen igaza van abban, amit a legutóbbi bejegyzésében írt a szórt fényben való fotózás előnyeiről a napos időhöz képest, de azért az nekem nagyon kell, hogy némi napfény megcsillanjon a képen, mint a föntieken. Ezen sajnos ez nem jött össze:



És 2 nappal később:


Itt az is látszik, hogy miről kapta a nárcisz a nevét: több virág is nyílik egy száron, tête-à-tête, vagyis fej fej mellett.


5 megjegyzés:

Művelt Kert írta...

Öröm volt olvasni! Eleven hangulatot teremthetnek ezek a sárga szépségek! Amikor még nem volt kertünk, nyughatatlanságomban egyszer én is próbálkoztam tulipán és nárcisz hajtatásával nem sok eredménnyel.

Most szamócamagok pihennek a hűtőszekrényben, jó lenne jutni valamire velük.

Kata írta...

Köszönöm a kedves megjegyzést, már érdemes volt!

Nyözö írta...

Kedves Kata!
A csillanó fényben igazad van, de az is belefér, sőt a legszebb ha vízcseppek vannak mindenhol és szép karikákat rajzol mindenfelé a képre...
Ha ki akar emelni az ember kisebb részleteket a képen, lehet a növényt egy plexilappal takarni a naptól -- szép szórt fényben jól kijön az egész. Ehhez még tükörrel napfényt, vagy lámpával lehet a kiemelendő részekre plussz fényt vetíteni. Másik lehetőség, hogy ha a napot meghagyod a virágon, csinálj árnyékot mögé egy takarással, hogy sötéteb hátteret kapj.
A nárciszos kép szerintem attól tűnik "laposabbnak", mert a világos háttér nem tesz jót neki, nem jön át a fény sugárzása. Próbáld ki egy sötétebb háttérrel, és csak a virágra engedett szúrófénnyel!
A legtöbb növényke amúgy sötétebb tónusú háttéren élő igazán! Másrészt a sárga szín digitképen hajlamos beégni, elrészlettelenedni. Érdemes enyhén aláexponálni...

Kicsit tartottam tőle, hogy a fotós kacskarngók nem tetszenek majd a postban, de ezek szerint mégis érdekes volt, hogy így mindketten megemlítítek. :) Köszönet a linkekért!

Nyözö írta...

Kedves Kata!

Párom kapott cégajándékként néhány hajtatott nárciszt. Szegények jó zsúfoltan vannak, és felmerült bennünk, hogy átültessük a kertbe esetleg. Még nem néztem meg ezeknek mennyi gyökere van, de azért elsőként nagyobb cserépbe tenném át, majd ha még enyhül az idő akkor utána mehetne a kertbe.
Odakint a kertben még csak most dugták elő a múlt hétvégén az "orrukat" az első nárciszok, de ma hajnalban már +3 fok volt, így talán tényleg megindul lassacskán az élet.

Kata írta...

Kedves Nyőző és Emese!
Mindenképp ültessétek ki a kertbe, de azt érdemes megvárni, hogy ne legyen már fagyos a talaj. Mivel ez már nem soká lesz, addig szerintem már nem kell nagyobb cserépbe tenni, csak az a lényeg, hogy addigis véletlenül se száradjon ki a talajuk a kis cserépben.