Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2011. április 13., szerda

Mitől függ a virág szárának hossza?

A Művelt kert szerzője előző bejegyzésemhez fűzött megjegyzésében egy olyan kérdést vetett fel, ami számomra is nagyon érdekes volt mindig. Mitől függ a virágszár hossza egy adott faj egyedein belül? (Lásd a boglárkát a tegnapi bejegyzésben.)
A szárhossz ugyanannál a fajnál leginkább az élőhelytől függ (talaj, nedvesség, de főleg a hőmérséklet és fényviszonyok). Az alpesi növények itt az "alsóbb régiókban" gyakran megnyúlnak, elcsúnyulnak. Nálunk tavasztól őszig éjszaka is meleg van, és éjszaka fény hiányában nem bomlik el az auxin, ami a sejtmegynyúlást – és ezáltal szármegnyúlást – segítő hormon. Persze sok más tényező is befolyásolja ezt, állítólag az UV sugárzás, a rendelkezésre álló tápanyag és víz mennyisége, a szél, ami a magas hegyekben szinte állandóan fúj, és a növények azzal próbálnak védekezni ellene, hogy törpék maradnak. Ezek nagyrészt inkább csak feltételezések, de logikusak. Nekem őszintén szólva az auxin munkája tűnik a legjobb magyarázatnak, amit a szakirodalomban furcsa módon eddig egyedül Molnár Attilánál olvastam, aki ráadásul nem is kifejezetten alpesi növényekkel foglalkozik. A magashegységek ökológiája egyébként egy nagyon érdekes téma nekem.

A magcsákónál például (Dryas octopetala) teljesen egyértelmű, hogy leginkább a fényviszonyoktól függ a virágok szárhossza. Ahol csupasz sziklán vagy törmeléken élnek a növények, ott egészen rövid a száruk:

Dryas octopetala – Dolomitok, Olaszország, kb. 1800 m
Füvesebb helyeken már kissé mindig hosszabb:

Dryas octopetala – Dolomitok, Olaszország, 1930 m
És itt lent, a mi viszonyaink között a leghosszabb:

Dryas octopetala – itthon
DE, itthon is láttam már olyan növényt, amelyet napos helyen nevelt a gazdája és sokkal rövidebbek voltak a virágszárak, mint a mieinké, amelyek csak délután kapnak egy kis direkt napsütést.

A fent (és lent) említett boglárkánál, ahogy mondtam, a hegyekben is nagyon változó a szárhossz. A szakirodalom nem nagyon tér ki arra, hogy ez mitől lehet, én azt gondolom, hogy ez is az élőhely következménye. Számomra érdekesebb kérdés az, hogy egy adott növény habitusa mennyire változna meg egy másik – ugyancsak alpesi – élőhelyen. Vagyis hogy ezek már genetikailag rögzült formák, vagy változnak az élőhely függvényéban? Ezt persze akkor lehetne igazán kipróbálni, ha áttelepítenénk egy növényt egyik élőhelyről egy másikra, ahol kicsit másak a feltételek, és megnéznénk, hogy ott mit csinál. Ilyen kísérletről nem nagyon olvastam eddig, vagy legalábbis nem a szárhossz mérését célozta.
Minden esetre láttunk ilyen egészen rövid szárú példányokat is:

Ranunculus alpestris – Stelvio nemzeti park, Olaszország, kb. 2800 m
És ilyen hosszú szárúakat is:

Ranunculus alpesrtis – Enns-völgyi Alpok, Ausztria, kb. 1400 m
Tény, hogy az egyik kétszer olyan magasságban élt, mint a másik. Ugyanazon a területen élő növényeknél a szárhossz nagyjából megegyezik.

Havasi gyopárból is láttunk már egészen hosszú szárúakat, és egészen törpéket is. Ennél a fajnál a sziklafalak repedéseiben élő növények szára mindig rövidebb, de nyílt sziklagyepben is találtunk nagyon rövid szárú állományt.

Sőt, a nálunk is kapható törpe habszegfű (Silene acaulis), ami ugye arról "híres", hogy egészen ülők a virágai, mint itt:

Silene acaulis – Dolomitok, Olaszország, kb. 2500 m
előfordult már a szemünk láttára kicsit hosszabb virágszárral is, ugyanolyan magasságban, de más területen:

Silene acaulis – Dolomitok, Olaszország, kb. 2500 m
Hát, ezek az én tapasztalataim. Ha bárki másnak van egyéb tapasztalata/véleménye ebben a témában, nagyon szívesen veszem. Nem kell, hogy kifejezetten alpesi növényekhez kapcsolódjon!

A fenti, terepi fotókat mind a párom készítette túráink során. Én csak itthon szoktam a növényeket "egyben" fotózni. Fönt a hegyekben inkább a határozás céljából készítek makrókat egyes részeikről, vagy számomra valamilyen szempontból érdekes témáról, azok elsősorban dokumentációs célúak.


1 megjegyzés:

Művelt Kert írta...

Messzi tud vezetni minden növényekkel kapcsolatos kérdés :-) Tapasztalatom árnyékból kinyúló rózsával van - ősz közeledtével egyre hosszabb a szomszédos ház vetette árnyék, ahonnan "nyakukat" nyújtogatva keresik a napfényt. A szüleim kertjének fölöttébb laza földjében pedig majd minden rövidebb száron virít - a tulipánok mind liliputiak.