Találós kérdés, avagy: a tavaszi nagytakarítás örömei

Mielőtt a számomra élvezetes átültetésekhez, újjáépítésekhez fognék, szeretem előbb elvégezni a piszkos munkát. Föl kell leltározni, majd rendbe tenni a különböző ültető közegeket és egyéb szükséges anyagokat, és kitakarítani a télen összegyűlt port, száraz falevelet, egyéb szemetet.

Ahogy a zsákok között próbáltam valamiféle rendet rakni, belenézve az egyikbe, amelybe ki nem csírázott magok és egyéb kudarcok használt, de még használható földjeit szoktam öntögetni, fehéres-sárgás, bátortalan, etiolált hajtás tűnt szembe.

És előkerült két kis gyökerektől kócos hagyma (vagy valami más, majd kiderül), három nagyon megnyúlt, nagyon sápadt hajtással!

Azért nem készült róla úgy kép, mert nem akartam egy percig sem csupaszon tartani a gyökereket. Sürgősen beleültettem egy cserépbe. A hagymákra (van egy érzésem, hogy inkább gumókra) elég sok föld tapadt, így nem láttam jól őket. 

Ha valakinek van tippje, hogy mi lehet, lejjebb, a Megjegyzések címszó alatt lehet megtenni a téteket, akár névtelenül is. Nyeremény nincs, sajnos, legfeljebb sikerélmény. Ha már kissé növényibb formája lesz, megmutatom (ugyanitt). Nekem van ötletem, de egyelőre nem mondom.

Így néz ki most:

Nem elképesztő, hogy az élőlények néha mennyire akarnak élni? Máskor meg az ember lehozná nekik a csillagos eget, az sem elég jó.



Nyolc nappal később:

Jól sejtettem, ez lett belőle:

ERANTHIS HYEMALIS

Csak egyik levél maradt meg, a másik nem élte túl a szabadulást a sötétből. És mellette van még valami, ami szintén valamilyen hagymás magonc, egyelőre úgy néz ki, mint egy fűszál.