Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2012. június 15., péntek

Virágnap – a rózsaszín jegyében

Pentas lanceolata és Cyclamen purpurascens
A ciklámen illata mennyei, ha csak nagyon szerényen akarom dícsérni. Kicsit emlékeztet a gyöngyvirágéra, de azért mégis ciklámen. Ha ilyen parfüm létezne, sok pénzt lennék hajlandó áldozni rá.







Nem vagyok egy varjúháj rajongó, nem is tudom igazán, hogy miért. Egy van csak a "kertünkben", azt viszont nagyon szeretem. Sedum dasyphyllum a neve, és most van teljes pompában, több edényben is. Egyszer majd írok róla bővebben.

Sedum dasyphyllum
Jól néz ki együtt a Rhodohypoxisokkal:

Rhodohypoxis milloides

Rhodoxis 'Hebron Farm Cerise' és Sedum dasyphyllum (külön edényben)

Virágzik a Habranthus robustus is,

Habranthus robustus
de néhány bimbót valami megrágcsált, és ilyen csúnya virágok lettek belőle:




Az új szerzemény az egyiptomi csillagcsokor (Pentas lanceolata) egy rózsaszín fajtája. Ő nem télálló nálunk, de azért illik a kertünkbe, és egész nyáron virágzik – könyv szerint. Most szeretném személyesen kipróbálni.

Pentas lanceolata
És végül még egy konkurrencia Givenchy-nak, a boroszlán. Másodvirágzik, ami ugyan már csak néhány csokrocskát jelent, de az olyan illatos, hogy ma reggel amikor kiléptem a napsütötte erkélyre azt hittem, megint április van. Ha intenzitásban le is pipálja a cikláment, minőségben mögötte marad. A ciklámen illata sokkal finomabb, "intelligensebb", mert sosem okozna fejfájást, és sosem tudnám megunni, a boroszláné viszont talán igen.

Daphne collina
Mostanában olvastam, hogy a XVI-XVII században a növények iránt támasztott követelmények közül egyik legfontosabb volt, hogy illatos legyen a virág. Olyannyira, hogy egyes kertészek és botanikusok még a tulipánba is megpróbálták belebeszélni az illatot. (Igaz ami igaz, egyes vad tulipánoknak van valami kis szerény, gyámoltalan illata, ha nagyon beleszagolunk – lásd Tulipa dasystemon.)




4 megjegyzés:

Hortus Carmeli írta...

Kedves Kata,

már régebben megtaláltam a blogodat, de csak most azonosítottam be veled. El vagyok bűvölve attól, amit csinálsz. Nagyon ritkán tudok csak blogokat nézni, így tiedet is, de szoktam a kertedre gondolni, hogy milyen fantasztikus, hogy ez van, és hogy valaki ezt csinálja és így tudja látni a növényeket, és hálás vagyok ezért.

Köszönöm!

Kata

Névtelen írta...

Kedves Kata,
gyakran bekukkantok és örülök az új képeknek és ismereteknek.
Leginkább azt tanultam Tőled, hogy nem szabad elcsábulni a kertészeti árudák növényözönétől...
Jó egészséget kívánok: Éva

Kata írta...

Nagyon köszönöm, kedves Kata, az ilyen megjegyzésektől boldog lesz a napom (lehet, hogy több napom is). Tőled meg különösen öröm, mert nagyon nagyra értékelem a tudásodat, és amit csinálsz.

Kata írta...

Jaj, azért az nem könnyű!!!
Neked is köszönöm szépen, hogy nem csak némán olvasgatsz.