Januári virágok, avagy: ki a legény a gáton?

Úgy tűnik, egyértelműen ő:

CYCLAMEN COUM FEHÉR VÁLTOZAT

Az alábbi képen látszik, hogy rengeteg bimbó van, de jó szokásuk szerint egyelőre a földön hevernek, csak nyíláskor emelkednek fel. 

A rózsaszínűeken viszont nem látok bimbót egyelőre. Persze lehet, hogy nem hasaltam le eléggé, mert azok nem világítanak ennyire. 

A fenti képen az is látszik, hogy apró zöld dudorok is vannak itt-ott (kis piros karikákkal jelöltem). Hóvirágok? Ők a legokosabbak, tudják, hogy jön még kutyára (és növényre) dér, nem kell annyira sietni.

Nagyon érdekes ez a dolog. Hogy ugyebár az erikákon (is) ősz óta ott vannak a bimbók, de nem nyílnak ki. Ők nem a hőmérséklet, hanem a nappalok hossza alapján döntenek?

ERICA DARLEYENSIS

A téltemetők egyértelműen fejlődnek, de ők sem nyílnak ki, még a tegnapi napsütés sem késztette erre.

Sőt, a fekete hunyor sem, aki a karácsony rózsája lenne.

HELLEBORUS NIGER

Rokona, egy keleti hunyor hibrid már kb. 2 hónapja virágzik, igaz, csak 20 centi távolságból élvezhető. A nagyobb előadással ő is a melegebb időt (és/vagy a hosszabb nappalokat?) várja.

HELLEBORUS HIBRID

A szártalan kankalin úgyszintén:

PRIMULA VULGARIS

Azt tanultam annak idején, hogy a növényeknek a nyíláshoz és elvirágzáshoz egy bizonyos aktív hőösszegre van szükségük, és ez minden növénynél egyéni ízlés kérdése. Az aktív hőösszeg a napi 10 fok fölötti hőmérsékletek összege. Általában a 10 fok az ún. biológiai 0 fok, bár vannak fajok, amelyeknél ez alacsonyabb, például ezek a nagyon kora tavaszi virágzásúak. Vagyis azokat az értékeket adjuk össze, amelyek maradnak naponta, ha a napi maximumból levonjuk a 10-et vagy az illető növény biológiai nulla fokát. Amikor ez az összeg eléri az adott növénynek tetsző aktív hőösszeget, akkor kezd nyílni a virág. Addig marad kinyílva, amíg meg nem porozzák, VAGY, amíg meg nem kapja az elnyíláshoz szükséges aktív hőösszeget. Így aztán a szegány hóvirág a lakásban nem három hétig, hanem három napig virágzik. Értelemszerűen bimbónak már lenni kell, mielőtt elkezdünk számolni. De hogy ez a bimbó mennyire legyen fejlett, erről nem szól a fáma, lehet, hogy elég egy kis kezdemény, és ott már el lehet kezdeni a számolást... Na és persze tudni kell, hogy neki éppen hol van a nulla fok. Ezt csak azért írtam le, hátha valaki unatkozna, és akarna számolgatni addig, amíg a metszőollót elő nem lehet venni.

Azt gondolom, hogy ezeknek a kora tavaszi virágoknak valamennyire a nappalok hossza, vagy legalábbis a fénymennyiség is befolyásolja a virágzását. Van egy aktív fényösszegük is, de ezt nem több napra, hanem csak egy-egyre kell vonatkoztatni (?). Talán ezért van az, hogy a még teljesen zárt bimbós hóvirág a lakásban nem nyílik ki, hiába kapja meg három nap alatt az aktív hőösszegét. Vagy hogy a krókuszok – és talán a téltemető is – estére becsukódnak. Tudják, hogy sötétben úgysem jönnek olyan rovarok, akik őket szeretik (jó, persze, ők lassabban tanulnak mint mi, de mégiscsak megtanulták néhány évmillió alatt).

Így hát várok, és számolgatok – de csak a napokat!
Ja, előtte még betakarom ezeket a növényeket jó vastagon tiszafa ágakkal, hátha így nem fog annyira fájni nekik a közelgő tél, ami állítólag holnaptól jön, hómentes fagy formájában.