Az itt bemutatott két termés nem saját növényrôl van. De remélhetôleg az lesz (saját növény) majd a magokból.
Mindkét kankalin faj nagy tömegben fordul elô a Bécs melletti hegyekben, és most elkövettem azt a törvénytelenséget, hogy hoztam magamnak két-két terméses szárat, jónéhány maggal, amit az ôsz folyamán el fogok vetni. Az eddigi tapasztalataim alapján a magashegységi kankalin magokat nem jó túl korán ôsszel elvetni, mert hajlamosak gyorsan kicsírázni, és aztán fôhet a fejem, hogy hogyan teleltetem át a magoncokat. Ha kint hagyom, hótakaró nélkül szétfagynak, ha behozom a fagymentes lépcsôházba, akkor megnyúlnak, legyengülnek, megbetegednek. Ezért jobb november táján vetni, és akkor remélhetôleg tavasszal csíráznak. Tavasszal eddig csak magcserébôl kapott magot vetettem, amirôl nem tudom, hogyan tárolták, és nem is lett belôle semmi.
Primula auricula (cifra kankalin, medvefül kankalin, stb.)
A toktermés az élôhelyen még kissé zöldes volt és zárt.
Itthon aztán a napos ablakpárkányon vízben szépen beérett és felnyílt a csúcsán:
Mindkét képen megfigyelhetô, hogy a tok egy kicsit kiemelkedik a csészelevelek közül.
Mutatok azért a virágzó növényrôl is egy képet, amelyet férjecském készített az Eisenerz-i alpokban:
Primula clusiana (Clusius kankalin)
A termése szedéskor ugyanúgy nem volt még teljesen érett:
Az elôzô fajjal ellentétben itt a tok rövidebb, mint a csészelevelek. Kankalinoknál ez a tulajdonság (is) határozó bélyeg lehet.
A növény április-májusban virágzik az élôhelyén, 2-3 héttel korábban, mint az elôzô faj.
Több fotó is látható róla ITT.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése