Ahogy ígértem, a férjem fotóiból is szeretnék mutatni néhányat. Hevesen tiltakozott, hogy a képei jobbak lennének, mint az enyémek, de ezt majd eldöntik a látogatók, ha akarják. Tény, hogy ketten megint többre mentünk, mint egyedül, mert így én inkább tudtam a szövegre figyelni és kérdezősködni, ő pedig azalatt fotózott.
Sikerült olyan képeket készítenie, amelyeken egy csomó érdekes látni- és tanulnivalót találtam magam is, ha már a séta olyan rövidre sikeredett.
Ezt szeretném hát most az olvasóimmal megosztani.
Először az árudai bemutató kert néhány részlete. Amint már mondtam, ez vízszintes terepen készült, úgyhogy kis mesterséges domb emeltetett a természetesebb hatás kedvéért:
Itt is jól látható, hogy minél nagyobbak a kövek, annál természetesebb hatású a látvány. Ezért is mondják talán, hogy a sziklakert, ha jól van megépítve, a kert egyik legdrágább része. Még kis méretű sziklakertben is kell, hogy legyen legalább két-három igazi szikla. A fenti rész mindössze körülbelül 20 négyzetméter lehet.
Kisebb kövekből viszont lehet építeni egy ilyen falat:
 |
| Valójában a hasadékos sziklakertben is nagyok a kövek, de legalább 2/3 részük a talajba süllyed. Ez azért kell, hogy egyrészt elvezesse a fölösleges vizet, másrészt hűvösen tartsa a növények gyökérzetét. A magashegységi fajoknak ez nagyon fontos. Persze nem utolsó szempont a stabilitás sem. |
További képek a saját kertjéből, amelynek építése 30 éve kezdődött. Az, hogy ez ennyire természetes hatású, egyrészt Roth úr nagyszerű érzékének köszönhető, amellyel az egészet összerakta, másrészt az időnek. Ez már egy "beállt", szép kert, ahol a növények már maguktól is terjednek, az egész olyan, mintha a természet alkotta volna.
Alább egy érdekes, inkább építettnek ható, de a többihez mégis jól illeszkedő rész:
És végül néhány szép pillanat közelebbről:
 |
| Primula allionii Nagyon kényes, a Francia-Alpokban kimondottan sziklafalakon él, sokszor aláhajló falakon vagy üregekben, ahol a kőzet nedves, a levegő párás, de az eső nem esik rá a növényre. Minden fölösleges vízcsepp megölheti. |
 |
| Roth helyenként engedi beleszólni művébe a természetet, és ez is gyönyörű. De azért a sziklakertek gyomoktól mentesek. |
 |
| Minél nagyobb a kő, a kis növény annál szebb. |
Tudom, hogy vannak még a világon gyönyörű sziklakertek. De nekem ebben az is csodálatos, hogy ezt egy ember találta ki és építette meg. Persze, biztos ilyen is van még, de az is biztos, hogy nem Magyarországon. Pedig a sziklakert itt is divatos műfaj, kőzet is akad hozzá. Ezektől a nagyoktól kéne tanulnunk.
5 megjegyzés:
Tényleg gyönyörűek !!
Elbűvölő!
Köszi!
Tegnap még írtam ide egy hosszabbat, de nem küldte el a blogger valami hiba miatt. :) Ha mégis akkor dobd ki az egyiket Kata!
Szóval szerintem nehéz képekről azt mondani, hogy ez vagy az jobb vagy rosszabb. Itt inkább az látszik számomra, hogy másképp közelítitek kicsit a témát, így a kettőtök fotóit nézve sokkal teljesebb képet kaphatunk ezekről a csodás sziklakertekről. :)
Én mindenestre köszönöm, mert sokat tanultam belőlük.
Buta kérdésfelvetés, kérdésfeldobás: mi számít gyomnak a sziklakertben? Látom itt a salátaboglárkákat pl. Ennek örültem, mert bennem is megfogalmazódott, hogy helyet kapjanak a sziklakertben, amikor láttam mennyire jól vették az akadályt a kényszeráttelepítések után.
Hát, szerintem egyáltalán nem buta a kérdés, hogy mi a gyom. Van mondjuk erről könyv is, de a magam részéről azt gondolom, hogy elsősorban az a gyom, amit az adott területen annak tekint a gazda. Persze ez bonyolultabb egy kicsit ennél, de például sokan a salátaboglárkát vagy a pongyolapitypangot gyomnak tekintik, mások meg nem. Nem is mindegy, hogy éppen hol nőtt ki. A "gyom"-ra általában jellemző, hogy mindent túlél, nagyon életrevaló, magától terjed valamilyen módon, sőt, sokszor kiírtani se lehet. Magyarán "golyóálló". Sokszor igazából "csak" az a baj vele, hogy – bár ő maga se csúnya – másokat nem hagy élni, és ezért nem szeretjük. És hát persze, ha még az egészségre is káros (lásd parlagfű), akkor az már tényleg irtandó. de hát ugye van, amit mi nagy becsben tartunk és nevelgetünk, nem agresszív, nem golyóálló és még szép is, de egy másik földrészen gyomként nő.
Úgy gondolom, hogy amit nem odaillőnek talál az ember egy adott kertrészben, azt úgyis kiszedi, ami meg tetszik neki, azt hagyja. Aztán egy-két év alatt kiderül, hogy mi az, ami gyomként viselkedik és nemkívánatos. Persze a tarackbúzát már csírájában érdemes eltávolítani (ha tudnám, hogy hogy néz ki csírájában!). Nyilván csalánt sem fogsz hagyni a sziklakertben nőni, sőt, a gyertyánmagoncokat sem érdemes talán :) Ott ugyebár az is gyomnak számít. De a salátaboglárkát én is nagyon szeretem. Hallottam róla nagyon becsmérlő véleményeket, de én nem vettem észre, hogy másokat nem hagyna élni, és egy igazi kis szemvidító növény.
Mi szeretjük a salátaboglárkákat. :) Nézni is, néha-néha enni is egy kicsit. Egyébként érdekes kérdés, mert nálunk éppen egy olyan úton nő, ahol elég sok a kő, és jól mutatnak együtt.
Másrészt ugye március-április felé megjelenik és nyárra el is tűnik a kis virág, kérdés mit lehet mellételepíteni?
Most kaptam egy kis könyvet, nem tudom ismered-e: Herman Hackstein - Wota Wehmeyer: Sziklakertek lexikona. Sajnos az építési részek elég rövidre lettek szabva benne, de a növényismertető része eddig tetszik.
Pl. érdekesnek tűnt, hogy a Büdöske/Bársonyvirág belekerült, mint sziklakerti, ellenben a tulipánoknál ugye írja is (el is fogadom), hogy a klasszikus kerti tulipánok helyett a "vadvirágközelibbek" javasolhatóak csak. Én pl. nagyon kedvelem a büdöskét, de nem tudom mennyire érvényesülne a sziklák között.
A kiadó ellenben megintcsak spórolhatott a lektoron, mert amikor a betűrendes növénymutatóban írt oldalszámokon egyetlen növény sem található akkor az eléggé "ciki"...
Megjegyzés küldése