Vad tulipánok

Háromféle vad, vagy más néven botanikai tulipánt nevelgetek a "kertünkben". Tavaly az egyiket már részletesen bemutattam, ez a Tulipa tarda, vagy kétszínű tulipán, ő virágzik legkésőbben a három közül, most, amikor a másik kettő már javában nyílik, még alig bimbós.

Botanikai tulipánoknak nevezik összefoglalóan a termesztésben elterjedt vad fajokat és hibridfajtáikat. Jellemző rájuk, hogy az egész növény, és így a virág is jóval kisebb, mint a nemesített kerti tulipánok, és korábban is virágoznak. Ezeket, amiket én itt edényekben tartok, nem is igen láttam kertekben nálunk, pedig lehet kapni ősszel a hagymájukat speciális termesztőknél. Én a Kertészeti egyetemen rendezett őszi dísznövény vásárokon szereztem be őket.

A most következő két faj nemcsak ABC sorrendben, hanem virágzási idő szerint is így követi egymást:


Tulipa dasystemon

Magyar neve egyelőre nincs. Én azt hiszem (de nem találtam rá sehol megerősítést), hogy a dasystemon vastagporzójút jelent. A dasy- jelentése a latin nevekben vastag (bár azt hiszem, nem latin eredetű szó), a -stem- pedig a porzóra szokott vonatkozni, de a latin szótár szerint a stemma szalagot jelent. Mondjuk, ha a porzószálakat nézem, azok valóban elég vaskosak... Nem folytatom :)
Sokszor keverik a fent említett kétszínű tulipánnal (Tulipa tarda), de ez egy különálló faj. Alapvető különbségek (saját megfigyelésem szerint): a virág tiszta sárga belül, nincs a lepellevelek csúcsán fehér árnyalat; a levelei szélesebbek, mint a kétszínű tulipánéi, nem fényesek, és csak kettő van belőlük, míg ez utóbbinak 3-5 (7) fényes levele van; legalább 2-3 héttel korábban virágzik, mint a Tulipa tarda. Ezen kívül leírás szerint (Martyn Rix & Roger Phillips: The Bulb Book, 1981) a Tulipa dasystemon hagymapikkelyei gyapjasak a hagyma csúcsánál, míg a Tulipa tarda hagymapikkelyei teljesen csupaszok. Ezt a gyapjasságot egyelőre sajnos nem tudom ellenőrizni. A hagymákat ugyanis már vagy 3 éve vettem, beültettem az egyik minisziklakertbe és azóta ott vannak, egyelőre nem is szándékozom átültetni. Sajnos annak idején nem fotóztam le. És ha már a különbségeknél tartok, a most bemutatott faj talán kissé kényesebb, mint a kétszínű tulipán, ez is saját tapasztalat.

A lepelleveleken kívül szürkés-zöldes árnyalat van, általában úgy, hogy a belsőkön csak egy csík, a külsőkön pedig széles sáv, így a virág, ha becsunkódik, inkább zöldesszürke színű, ahogy a jobboldali képen látható. Csak napsütésben nyílnak ki a virágok, tehát érdemes olyan helyre ültetni, ahol minél több napfény éri. Ezen a képen az is látszik, hogy a levelek viszonylag szélesek és laposak. A hosszúságuk nagyjából akkora, mint a virágszár magassága.

Ez a kis tulpán Közép-Ázsiában honos, elsősorban a Tien Shan és a Pamir Alai területén, 2000 m fölötti magasságokban él (mondják a fenti szerzők). Élőhelyén a nyár elég száraz, a tél pedig nagyon hideg. Nálunk jól bírja a 15 cm mély, közönséges balkonládában, úgy, hogy télen igyekszem teljesen szárazon tartani, nyáron kap vizet, de nem túl sokat, mert abban a ládában olyan növényeket tartok, amelyeknek nem sok víz kell meleg időben: októberi varjúháj (Sedum sieboldii), mongolkőrózsa (Orostachys), változékony dohánygyökér (Lewisia cotyledon), gombafű (Androsace sarmentosa), krókuszok és az idéntől egy feltámadásnövény (Lewisia rediviva). Tavasszal viszont sokat öntözöm, amíg neki vannak levelei, a többiek pedig virágoznak.

Ahogy már említettem, speciális termesztőktől meg lehet vásárolni a hagymáját, és nemcsak balkonládába, hanem sziklakertbe, vagy olyan helyre, ahol jól érvényesül a szépsége, nagyon tudom ajánlani. Van valami különleges illata, inkább érdekesnek nevezném, és csak közelről lehet érezni, bár napsütésben elég erős.
Hagymáról nálam még eddig nem szaporodott, ellentétben a Tulipa tarda-val, amely rengeteg sarjhagymát fejleszt minden évben, és ezek egy-két év múlva virágoznak.

Tulipa turkestanica – turkesztáni tulipán (meglepő módon)

Méretében hasonló az előző két fajhoz, de a habitusa és a virága is kicsit más. A virágok nagyon szépek, a leplek belül fehérek, csak a tövüknél sárgásak, kívül ugyanolyan zöldes sávozás van rajtuk, mint a T. dasystemon esetében. Viszont a porzók vörösesek, legalábbis a csúcsukon.

Az előző fajoktól eltér abban is, hogy egy száron több virág is fejlődik:

A virágok szintén csak napon nyílnak ki, de azért eső után is nagyon szeretem őket:

A levelek általában hosszabbak, mint a virágszár, kicsit ide-oda csavarodnak, és nem is olyan laposak, hanem középen egy kissé "árkosak". A színük is szürkésebb zöld, mint az előző két fajé, de ez jobban is illik a fehér virágokhoz. Két levele van.

Ugyanonnan származik, mint az előző faj, tehát Közép-Ázsiából, 1800 és 2500 m közötti magasságban él, sziklagyepekben, köves lejtőkön. Túl sok tapasztalatom még nincs vele. Egyszer régebben már vettem hagymákat, virágoztak is, de aztán átrendeztem azt a ládát és valahogy elkallódtak a hagymái. Tavaly ősszel megint vettem, és le is fotóztam. Ilyen szép vörösesbarnák, és csak kb. 1,5 cm átmérőjűek:

A telet jól átvészelte egy 20 cm mély cserépben, az erkélyen lévő faládában, amely buborékos fóliával volt letakarva. Nyáron állítólag teljesen szárazon kell tartani.

Nem tagadom, hogy, bár a növény kissé kusza habitusú, és meg is kell támasztani, hogy ne dőljön erre-arra, valahogy mégis ő a kedvencem a három faj közül.