Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2011. május 19., csütörtök

Hófehér-kék!!! (lila)

Aki kertészkedik, azt sok meglepetés éri – kellemes és kellemetlen egyaránt. Nem tudom, ezt a mostanit milyennek nevezzem, de az talán nem is fontos. Ez a növény minden esetre már másodszor okoz meglepetést amióta nálunk él.

Régóta vágyom törpe harangvirágra (Campanula cochleariifolia), amit már nagyon sokszor láttunk hegyi túráink során az Alpokban. A magcserékből származó magok nekem még sosem csíráztak ki... Néhány éve aztán kaptam Szlovákiában egy kedves alpesi-növénybarát hölgytől egy magoncot. Harangvirághoz illően csak a harmadik évében kezdett virágozni, de a levele már kétéves korában is gyanús volt. A virágokból aztán kiderült, hogy nem törpe harangvirág, hanem a nálunk is mindenhol kapható dalmát harangvirág (Campanula portenschlagiana), de nem kék (lila), hanem fehér formája. Hát... jó. Ez volt az első számú meglepetés, de annyira nem keseredtem el, hiszen fehéret ebből a fajból még nem láttam sehol, bár tudtam, hogy létezik. Tavaly már mutattam róla képet, amint a kék (lila?) színű alapfajjal versenyt virágoztak.
Idén a bimbói gyanúsan kékek voltak...


Az első virágok határozottan halványlilák, de most, hogy már több is nyílik, egy ilyen vegyes színű növényünk van:


Hangsúlyozom, hogy ez nem a régi növény magonca, hanem ugyanaz. A lila virágai kevésbé sötét színűek, mint az alapfajé, a fehérek pedig nem hófehérek.

Azért jól mutat a "kertünkben", egyik oldalán az ausztrálszázszorszéppel (Brachycome):


a másikon pedig az előző bejegyzésben említett kőtörőfűvel (Saxifraga 'Southside Seedling'):


Ők már nyárias hangulatot árasztanak, a tavasz lassan elvágtat (???!!!).


1 megjegyzés:

Gabi írta...

Hát igen - idén melyik napra is esett a tavasz? Mert én már nem is emlékszem rá. Az biztos, hogy az "Orgona ága, barackfa virága " már régen elvirágzik Anyák Napjára ... Valami új éneket kellene kitalálni, vagy átírni a régit ...