Hihetetlen, de már itt tartunk. És ez nem őszi virágzású növény, mint az előző bejegyzésemben mutatott krókusz, hanem kora tavaszi. A daravirágoknak érik a magja.
Terveztem, hogy írok majd egy bejegyzést a daravirágainkról (4 féle van) és lehet, hogy még meg is teszem, bár kissé már aktualitását vesztette. Na de jönnek még tavaszok, reméljük.
A daravirágoknak (Draba) becőke termése van, amelyre az jellemző, hogy két rekeszű, száraz, felnyíló termés.
Itt még éretlen:
A két "kopács" alulról felfelé nyílik fel, és a magok a középen lévő hártyás álválaszfalon ülnek.
A becőtől tulajdonképpen csak abban különbözik, hogy a hossza nem sokkal nagyobb a szélességénél.
A termés akkor érett, amikor két ujjam között finoman összenyomva felnyílik. Nem érdemes megvárni, amíg ezt magától teszi, mert akkor már a magok nagy része nem a miénk lesz.
A magot úgy gyűjtöm, hogy levágom az egész virág(termés)szárat. Fehér papír fölött a terméseket óvatosan egyenként szétmorzsolgatom az ujjaim között, amíg már csak az álválaszfalak maradnak a száron.
A papíron egy kopácsokból és magokból álló kupac hever:
Ezt aztán egy konyhai szűrőn átszitálom. A daravirágok magja elég apró, de nem annyira, hogy teaszűrőn átmenjen, kissé nagyobb lyukú szükséges hozzá. Persze van néhány terméshéj, amely megtalálja a lyukakat, és van néhány mag, amely viszont nem találja meg. Ezeket utólag kézzel teszem a megfelelő helyre.
Ez itt a kövér daravirág magja, hossza kb. 1 mm:
A saját növényeinket is magról "hoztam létre". A daravirágok magja általában könnyen csírázik, de érdemes nyáron át szárítani, vagy legalábbis szárazon tárolni, majd ősszel elvetni. Hiába vetjük el rögtön szedés után, nem csírázik ki, mert egy kis utóérésre van szüksége száraz állapotban. Ezt egy kedves ismerősömtől tudom, aki 40 éve maggyűjtésből és -kereskedésből él, és minden faj magját csírázási tesztnek veti alá, így a vevőinek is használati útmutatót tud adni.
Azt viszont saját tapasztalatból tudom, hogy ha még az éretlen, zöld termésekkel szedjük le a virágszárat, vízben, napos ablakpárkányon is szépen beérik.
Egy régi ismerősöm kedvenc mondása volt: "Nem szeretem a játszani nem tudó felnőtteket."
Hát játsszunk! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése