Az "árnyéki kertünk" – tavasz

Éva (sajnos ennél többet nem tudok róla) kérdése adta az ötletet ehhez a bejegyzéshez. Szeretné tudni, hogy mit értek árnyéki kert alatt, amit néha emlegetek bejegyzéseimben.

Régebbi olvasóimnak gondolom már egyértelmű, az újak pedig most tudják meg, hogy az általam kertnek nevezett hely valójában egy erkély, tehát MINDEN edényben van. Én azért bátorkodom kertnek nevezni, mert a beültetéseket és a magányos cserepek elhelyezését is igyekszem olyan módon végezni, hogy az összhatás szép legyen, az egésznek egy miniatűr kert jellege legyen.

Ezek szerint az a bizonyos "árnyéki kert" is egy virágláda és néhány cserép. Mivel az erkélyünk nagy részét reggeltől kora délutánig erősen süti a nap, árnyékkedvelő fajokat nem igazán lehetne itt tartani. De van egy hársfánk, amelyet még anno a bonsaios időnkben egy gyűjtőúton szereztünk be, és azóta is cserépben nevelem. Nem alakítom bonsainak, csak annyira metszem, amennyire éppen muszáj. Nagyon szép nagy koronája van már, és az erkély déli sarkában ő biztosítja a feltételeket egy árnyékos "kertrészhez", egy árudában vásárolt cukorsüvegfenyővel (Picea glauca cv. Conica) együtt. Az alábbi képen balra van kelet, tehát reggel még a cukorsüveg fényfürdőzhet egy kicsit. Szemben van dél, a hársfa mögött, úgyhogy a déli hőségtől a hárs nem csak az évelőkkel beültetett virágládát, hanem az árnyékoló partnerét is védi, és kissé párásabb mikroklímát alakít ki, így a cukorsüvegfenyők rémét, az atkafertőzést is elkerültük eddig.

És alattuk terül el az a bizonyos árnyéki kertrész, sőt, a falon lévő polc is helyet ad néhány cserépnek, amelyeket szintén csak reggel süt a nap:

A most a hársfa alatt lévő ládát eredetileg májvirágokkal (Hepatica nobilis), sárga ibolyával (Viola biflora) és egy bálványvirággal (Dodecatheon) ültettem be. Csakhogy a hársfa akkor még nem ott volt, és azt hittem, én naiv, hogy a fal majd megvédi őket a déli naptól.

De a májvirágok az első ott töltött tél végén (2009) nem hajtottak ki. A nyári perzselő napsütés hatására a leveleik nagyon hamar leégtek, viszont az ibolya és a bálványvirág miatt július közepéig állandóan nedvesen kellett tartanom a talajt. Azt hiszem, hogy a levéltelen növényeknek túl sok volt a nedvesség és túl meleg a talaj, és talán már a nyár folyamán elrothadtak. Az ibolya életét pedig többszöri atkafertőzés keserítette, és egy idő után feladta a harcot (pedig segítettem neki). Akkor aztán rájöttem arra az egyértelmű tényre, hogy ha árnyékkedvelőket is szeretnék látni a kertünkben, akkor árnyékos helyet kell kialakítanom. Így került át a hársfa az északi sarokból a délibe, a ládába pedig új növények.

A közegről annyit, hogy van benne egy zacskónyi (2 l?) Biohumusz nevű termék, valamilyen "általános virágföld", perlit, homok, némi fenyőkéreg. Sajnos nem írtam fel annak idején, de azt hiszem, ennyi. A Biohumusz jól tartja a vizet, a többi viszont lazítja a talajt. Az egésznek a felszínét fenyőkéreggel takartam, szintén a gyors kiszáradás megelőzése végett. Így elég hetente egyszer alaposan megöntözni. Ősszel kell vigyáznom, hogy amíg jönnek a fagyok, már ne legyen túlzottan nedves a talaj.
Az erdőalji tájkép imitálására került a ládába még két szép kő, és egy száraz fatörzsdarab, amelyet az olaszországi Dolomitokban szedtem föl az egyik túránk alkalmával.

Néhány idei tavaszi pillanat:

Március 7.: a láda ilyenkor még "üres",

csak a végében lévő erdei ciklámennek (Cyclamen purpurascens) van egész télen levele.

Április 10.: kihajtott a nyakperecfű és a bálványvirág, virágzik a szellőrózsa

és hajt már a törpe árnyékliliom is:

Április 17.: virágzik a tibetiorchidea:

Május 2.: virágzik a bálványvirág, a háttérben pedig a nyakperecfű, nem az, sajnos, amelyik a ládában él, hanem amelyik egyelőre cserépben, a hársfa alatt. A társa a ládában idén csak levelet hajtott.

Május 24.: a tavasziak már "csak" levéldíszt adnak. 

Balról jobbra: tibetiorchidea, szellőrózsa, amerikai májvirág, árnyliliom, nyakperecfű

Az árnyliliom és az erdei ciklámen nyár közepén fognak virágozni, legalábbis remélem, hogy megteszik a kedvünkért.

A láda növényei egyenként és közelebbről

Tavaszi virágzásúak:

• Dodecatheon (bálványvirág) – ő mindent túlélt. Nem kifejezetten árnyéki faj. Nincs teljesen megvédve nálunk sem a déli naptól, és nagy, lágy szövetű levelei gyorsan lankadnak a melegben, de ha kap elég vizet, akkor délután újra helyreáll a turgor. Szépen fejlődik, évről évre több virágot hoz. A tavaszi dísznövény vásáron vettem néhány éve a Villányi úton. Egyszer majd róla is írok részletesebben.

• Anemone 'Westwell Pink' (szellőrózsa). Tavaly vettem, szintén a Villányi úton, idén még csak egy virágot hozott, de szép és dús lombja van, úgy tűnik, jól érzi magát. A virága pedig gyönyörű, nyílás után egy darabig fehér, majd később rózsaszín lesz és bókoló, de még így is sokáig tart. A férjem alábbi képeit már mutattam a maguk idején, de nem átallom mégegyszer megmutatni.

• Cortusa matthioli alba (nyakperecfű – fehér virágú forma. Magról neveltem, a magot Norvégiából kaptam (kertből). Gyönyörű a levele. A virágzása pedig, bár nem túl tartós, és a virágok aprócskák, engem elvarázsolt. Sajnos, ahogy már említettem, a ládában lévő idén csak a leveleivel díszít, a másik, a cserépben lévő, virágzott. 

• Pleione formosana. Az ajándékba kapott tibetiorchideát cserepestől süllyesztettem be, mert télire fagymentes helyre viszem.

• Hepatica americana (vagy: Hepatica nobilis subsp. americana) – amerikai májvirág. Szintén magról neveltem, Kanadából érkezett és még csak két éves magonc, de derekasan túlélte a telet, talán jövőre már virágzik is, ha szépen megkérem :) Ez egy tavaly nyári kép, egy levélke látható középen:

Nyári virágzásúak:

• Hosta lancifolia minima (törpe árnyliliom). Ajándékba kaptam, szépen fejlődik, bár tavaly nem virágzott olyan sokat, mint tavalyelőtt. 

• Cyclamen purpurascens (erdei ciklámen). Egy ausztriai kertből érkeztek a gumók. Mindegyik szépen megmaradt, sőt, tavaly hatalmas virágpompát produkáltak júliusban. Nagy részük egy nagyobb agyagcserépben van, szintén a hársfa árnyékában, a korlát külső felén, egy pedig a ládában.

Nyári pillanatokat majd még mutatok ha itt lesz az ideje.