Kedves Vendég!
Köszönöm érdeklődését, remélem tetszeni fog, amit itt talál. A szöveg saját szerzeményem, úgyszintén a képek nagy része is, kivéve néhányat, amelyeket a férjem, Zoltán Ferenc készített. Kérem, ne használja őket az engedélyünk nélkül!
Ha kérdése van, fölteheti, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, és kérem, hogy Ön is erőltesse meg magát egy köszönöm erejéig. Nem esik jól, ha azt sem tudom, megkapta-e a válaszomat.
Jó szórakozást kívánok, látogasson el ide máskor is!
Kata

JÓ TUDNI: a szövegben a bordó színű részek linkek! Más oldalakhoz, képekhez, stb. vezetnek.

2012. május 12., szombat

Mentem a menthetőt (bálványvirág)

Eddig Dodecatheon-nak neveztem, és ezután is úgy fogom, mert a bálványvirág név nem nagyon tetszik.

Az idén furcsa, gutaütésszerű bántalom érte, néhány nap alatt szinte teljesen tönkrement. Úgy tűnt az első napokban, mintha túl melege lenne, reggelente még néhány levélben volt turgor, délre viszont lankadtan hevert az összes, a virágok pedig alig nyíltak ki, máris szomorúan csüngtek, mint akiket leforráztak. Aztán néhány nap múlva már a virágzati szárak is lekókadtak, a levelek végleg elernyedtek, látszott, hogy teljesen feladta.
Szó ami szó, egy alkalommal eléggé kiszáradt a talaj abban a ládában, de egyrészt úgy gondolom, hogy egy ilyen erőteljes, felnőtt növénynek (amely ráadásul nem mocsári) ez még nem okozhatja a halálát, másrészt egyetlen más társán sem látszott még csak kókadás sem a szárazság miatt, és az egész láda ugye árnyékban van. Tehát nem hinném, hogy ez okozta volna a bajt.

Kiszedtem a földből, hogy megpróbáljam megmenteni. Őszintén szólva arra számítottam, hogy gyökérzet helyett egy rothadó-bűzlő valamit találok, de nem. Négy részre tudtam szétszedni a tövet. Az egyik teljesen fonnyadt, ennek nem sok gyökere volt, el is szakadozott a művelet során.


Ezt a részt mindenesetre kidobtam.
A másik három viszont teljesen épnek tűnt, legalábbis ami a gyökereket illeti, sőt, még ép leveleket is találtam rajtuk, úgyhogy azokat visszaültettem.


Mi lehetett a gond, nem tudom. Talajuntság? De az tudtommal nem okoz ilyen gyors leépülést. Vagy valami kórokozó a gyökéren?
Mindenesetre a talajt kicseréltem, és beültettem egy magoncot is, amely ennek a növénynek egyik gyereke, ha jól emlékszem, kétéves.

A Dodecatheon levelei virágzás és magérlelés után visszahúzódnak, teljesen eltűnik a föld felszínéről a növény a következő tavaszig. Mivel most természetesen a virágokat is leszedtem tóla, valószínűleg hamarosan meg fognak sárgulni a maradék levelei és elalszik (ha életben marad). Eddig úgy vettem észre, hogy ha nem hagyom magot érlelni, akkor hamarabb visszahúzódik. Már csak jövő tavasszal fogom megtudni, hogy a mentés sikerült-e vagy sem.


3 megjegyzés:

Gabi írta...

Hát akkor majd tavaszig drukkolunk neki ! Addig még jó sok idő van !

Éva Kertészné írta...

Én is így jártam, ahogyan a fent leírtakban olvastam! Sikerült szétszednek.. most három tő virágzik!! Nagyon szép, és nagyon vigyázok rá!!!

Kata írta...

Kedves Éva, nagyon örülök! Az enyémek egyelôre még nem virágoztak, de megvannak. Remélem jövôre már fognak nyílni.