Vége a tavasznak...

Szerintem már régen vége van, ma csak naptár szerint. Virágunk is egyre kevesebb, kellett hát venni egy "egynyárit", egy olyan fajt (fajtát?), amely már egyszer bevált, egész nyáron habzott a fehér virágoktól.

A neve legyen egyszerűen csak Bacopa, mivel természetesen nem volt rajta jeltábla. Magánvéleményem szerint a neve közel sem olyan szép, mint maga a növény, de nem bántani akarom ezzel a dél-amerikai indiánokat, akik így keresztelték, ha igazat beszél a könyvem (Stearn's Dictionary of Plant Names for Gardeners). És tulajdonképpen évelő, csak nálunk fagyérzékeny. Én már egyszer átteleltettem egy ilyen növényt fagymentes helyen. A második télen aztán elfáradt.
A piros virág nem az övé, az Oxalis hosszú hajtása tolakodott be a képbe, de nem bántam:

BACOPA

Virágzik még az a kőtörőfű, amelyiknek a bimbóit megette valami. de mivel a nyílóban lévő virágzatokat nem bántotta, ezek még most is díszítenek.

SAXIFRAGA BRONCHIALIS

Idén megint tobzódik a kaukázusi harangvirágunk. Évente változó, tavaly nem volt túl sok, de most gúlát kellett építenem belőle, hogy ne dőljenek szanaszét a hosszú virágszárak. Elismerem, szebb lenne, ha egy nagy szikla tetejéről omlanának le:

CAMPANULA RADDEANA

Többször mutattam már, de nem bírom ki, muszáj megint, hiszen még mindig nagyon szépek:

RHODOHYPOXIS, 4 FAJTA